Budapest, 2022. május 31. – Újabb ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Egy eljárás során megpróbálták korrigálni a Fertő tavi óriásberuházás sorozatosan feltárt törvénysértéseit környezetvédelmi működési engedély kiadásával. A Greenpeace Magyarország megtámadta a határozatot az illetékes bíróságon.

Greenpeace tiltakozás a Fertőnél
Fotó: Mitja Kobal / Greenpeace

A Greenpeace nem adja fel a Fertő tó megmentéséért indított küzdelmet. A zöld szervezet elindította a második perét is, hogy bíróságon szerezzen érvényt azoknak a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, amelyeket a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a határozatával a szervezet szerint megint semmibe vett. A Greenpeace megtámadta ezt a döntést, és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól.

A Fertő tó kiemelt jelentőségű nemzeti és nemzetközi kincsünk, Ausztriával közös nemzeti parkunk, amelyet a magyar állam közpénzből finanszírozott óriásberuházással tesz tönkre. 60 hektáros területet szakítottak ki és taroltak le egy olyan hazai és nemzetközi jogszabályok által védett, értékes vizes élőhelyből, amely állat- és növényfajok ezreinek adott otthont és madarak százezreinek biztosított táplálkozó-, fészkelő- és vándorlásuk során pihenőterületet.

Egész országunk drámaian szárazodik. Ezrével tűnnek el hazánk kisebb-nagyobb tavai, folyóvizeink harmada kiszáradóban van. És nemcsak a globális felmelegedés sújtja országunkat, hanem az élővilág egyre gyorsuló pusztulása is. Egy ilyen válságos helyzetben a döntéshozók, a kormány legfontosabb feladata az kellene, hogy legyen, hogy mindent megtesz a még megmaradt vizes élőhelyek védelmében, sőt, megpróbálja a már tönkrement területeket is újraéleszteni.

Mindezek tükrében még felháborítóbb önzés, végiggondolatlan, értelmetlen pusztítás az, ami jelenleg a Fertő tavon zajlik. Megdöbbentő az is, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi tudósok, természetvédelmi szervezetek tiltakozását semmibe véve, folytatják az eleve gazdasági kudarcra is ítélt beruházást. Hiszen a Fertő tó is egyre erősebben szárad, és már most is, de később különösen alkalmatlanná válik arra, hogy vitorlások százait fogadja, illetve az oda épülő szálloda és a beruházás egyéb elemeihez köthető óriási forgalmat kielégítse.

Hogy mit tett a Greenpeace eddig a Fertő tó védelmében, azt ezen az idővonalon lehet végigkövetni.

A mostani per rendkívül bonyolult jogszabályi hátterét az alábbi rövid összefoglaló mutatja be.

Háttéranyag

A Kormányhivatal úgy adott környezetvédelmi működési engedélyt a beruházásra, hogy egy olyan fenntartási tervre hivatkozott, ami tulajdonképpen kiveszi a beruházás területét a Natura 2000 kormányrendelet által érdemben védendő területek közül. 

Újabb jogi csűrcsavar tenné szabályszerűvé az engedélyektől eltérően építendő Fertő tavi létesítményeket. A Kormányhivatal elrendelte ugyanis a projekt részleges környezetvédelmi felülvizsgálatát, amelyben  célul tűzte ki annak értékelését, hogy a beruházás megfelel-e a friss Natura 2000 fenntartási tervnek. Mivel ez a fenntartási terv a beruházás teljes területén élő állat- és növényvilágot nem tekinti értékesnek és védendőnek, így előírásokat sem fogalmaz meg vele szemben – ennek pedig bármilyen beruházás könnyűszerrel megfelelne.

Csakhogy a fenntartási terv nem több, mint egy szakértői ajánlás: semmiképpen nem írhatja felül a jogszabályokat, nem üresítheti ki a Natura 2000 kormányrendeletet azzal, hogy a beruházás igényeihez igazítva, önkényesen kiveszi a beruházás területét az érdemben védendők közül.

A beruházásra most kiadott környezetvédelmi működési engedély olyan létesítményeket is szabályszerűnek tekint, amelyekre soha semmiféle hatásbecslést nem készítettek, ezért engedélyezve sem lehettek sohasem. Ilyenek az üdülőházak, vagy azok a létesítmények, amelyek minden létező vízjogi szabállyal szembemenve közvetlenül a vízpartra, sőt, egyenesen a mederbe épülnének.