Budapest, 2022. március 23. – Az Európai Tanács március 24-25-i ülésén többek között arról tárgyal, hogyan tud az EU leválni az orosz energiáról. A Greenpeace Magyarország azonnali lépéseket vár a hazai kormányzattól, hogy a lehető leggyorsabban csökkenjen a függőségünk az orosz fosszilis energiahordozóktól, melyek megvásárlásával közvetve anyagilag támogatjuk Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezekért lépjen fel az EU-csúcson is. A környezetvédő szervezet szerint Magyarországnak legalább 50%-kal kell mérsékelnie a földgáz- és olajfelhasználását 2030-ig, és úgy kell megszabadulnia az orosz energiától, hogy azokat nem máshonnan származó fosszilisekkel váltja ki. Mindemellett fel kell készülni a következő fűtési szezon esetleges ellátási nehézségeire is. Most még nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország energiafüggetlensége csak megújulókkal, valamint energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásokkal érhető el.
Magyarország energiafelhasználása az elmúlt bő évtized elhibázott kormányzati stratégiája nyomán döntően továbbra is az Oroszországból származó, klímaromboló fossziliseken alapul. Földgázfogyasztásunk mintegy 85%-a, olajfogyasztásunk 60-70%-a érkezik Oroszországból. Mindezeken túl a paksi atomerőmű fűtőelemei is onnan származnak, ami tovább fokozza az orosz energiától való függőségünket. A fosszilisek ára extrém módon ingadozik és jelenleg rendkívül magas, ráadásul teljesen kiszámíthatatlan, hogy ezek az energiaforrások meddig állnak rendelkezésre, hiszen Oroszország már belengette, hogy elzárja a gázvezetékeket.
A magyar kormány 12 évig tékozolta az időt azzal, hogy akadályozta a megújuló energiahordozók terjedését, sőt a pazarló fosszilisenergia-fogyasztást ösztönözte ahelyett, hogy például a hazai elavult épületek széles körű energetikai felújítását támogatta volna, melyhez bőségesen rendelkezésre álltak uniós források. Ha csak annyira fejlesztettük volna 2010 óta a szélenergiát, mint Lengyelország vagy Románia, akkor most csaknem 40%-kal kevesebb gázt égethetnének a hazai gázerőművek. Ha csak negyedével csökkentettük volna a háztartások gázfelhasználását, most évi mintegy 1 milliárd köbméterrel kevesebb gázt kellene importálnunk. Ehelyett 2014 óta mintegy 25%-kal nőtt az ország gázfelhasználása. [1]
„Véget kell vetni annak, hogy Magyarország energiaellátása a klímaromboló fosszilis energiahordozóktól függ, és hogy ezekért évente eurómilliárdokat fizetünk. Ha békés, biztonságos, élhető jövő akarunk, akkor mind hazai, mind uniós szinten el kell felejtenünk azt, hogy más országok piszkos energiahordozóitól függünk. Az energiafüggetlenség csak a megújulókkal és energiatakarékossággal érhető el” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
A zöld szervezet szerint a következő fűtési szezonra való felkészüléshez és a fosszilisektől való mihamarabbi leváláshoz az alábbi intézkedések bevezetésére lenne azonnal szükség:
- Le kell állítani a megújulók terjedésétől rengeteg pénzt elszívó Paks II. beruházást.
- Újra lehetővé kell tenni, hogy szélerőművek épülhessenek hazánkban.
- Az energiafüggetlenség növelésére rendelkezésre álló várható uniós források hatékony felhasználásával is minél szélesebb körben támogatni kell a napelemes rendszerek háztetőkre való felszerelését, beleértve a szükséges hálózatfejlesztést. Emellett hosszú távú, kiszámítható, előre látható támogatást kell nyújtani az épületek energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásaihoz.
- Csökkenteni kell a közlekedés energiaigényét technológiaváltás révén (elektromos közlekedésre való átállás), forgalomszervezési eszközökkel (pl. belső égésű motoros járművek használatának korlátozása nagyvárosokban, sebességkorlátozás autópályákon), a tömegközlekedés, a kerékpározás és mikromobilitás ösztönzésével, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások támogatásával, a tömegközlekedés versenyképességének javításával.
- Támogatni, sőt kezdeményezni kell minden olyan uniós szintű döntést, amelyek a fosszilis felhasználás csökkenését eredményezik (pl. légi közlekedés korlátozása, vasút versenyképességének javítása stb.).
- Akár bekövetkezik a következő hónapokban az orosz energiaimport szankcionálása, vagy más okból való korlátozása, akár nem, mindenképpen készülni kell a következő fűtési szezonra. Ehhez jó például szolgálhat a 2011-es japán energiatakarékossági program, amelyben a vállalatokat kötelezték az energiafelhasználásuk jelentős (15%-os) csökkentésére, és a lakosságot is széles körben bátorították a spórolásra.
- Jó példával kell elöl járnia az államnak azzal, hogy már a következő hetekben energiatakarékossági programokat hirdet saját magára, azaz egyebek mellett a közintézményekre, a középületekre és az állam tulajdonában lévő vállalatokra.
A magyar kormányzat az ukrajnai háború jelentette, világos kihívások ellenére továbbra is kitart az orosz fosszilisbeszerzés mellett, és úgy tesz, mintha ennek kiváltása legfeljebb máshonnan származó fosszilisekkel lenne megoldható. Itt az ideje, hogy a hazai döntéshozóknak is eszébe jusson, hogy a más országok fosszilis energiahordozóitól való függést csak a megújulók széles körű elterjesztésével, illetve az energiahatékonyság irányába tett lépésekkel lehet és kell mérsékelni.
Jegyzetek:
[1] A román szélenergia-szektor 6,5-szeresére, a lengyel 5,8-szorosára növekedett 2010 óta. Hasonló, hatszoros növekedést feltételezve ma Magyarországon mintegy 2000 MW szélerőmű üzemelhetne, ami a jelenleg üzemelő 329 MW szélerőműhöz képest 1671 MW-tal nagyobb kapacitást jelentene. A hazai szélerőművek elmúlt 10 év átlagos kihasználtságát (23,38%) alapul véve ekkora (1671 MW) kapacitású szélerőmű-állomány évi mintegy 3,4 TWh áramot termelne. Ez a hazai gázerőműpark 2020-as földgázfelhasználási és energiatermelési adatai alapján kalkulált, átlagosan 43,4%-os hatásfokú termelése mellett, 37,8%-kal alacsonyabb földgázfelhasználást jelentene.
A hazai háztartások 2020-ban 38,4 TWh földgázt használtak fel, ami átlagos, 34,6 MJ/m3 fűtőértéket figyelembe véve, mintegy 4 milliárd m3 földgázt jelent.