Budapest, 2021.09.22. – A Greenpeace Magyarország az európai autómentes nap alkalmából több ezer, keresztet ábrázoló inverz graffitivel hívja fel a figyelmet a főváros számos forgalmas csomópontján arra, hogy tragikusan sokan halnak meg évente hazánkban a kritikus légszennyezettség következtében. A környezetvédő szervezet egyúttal hangsúlyozza, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mai napon kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban, jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid határértéket például 75%-kal csökkentette, melyet már eddig is többször túlléptünk hazánkban. (1) A zöld szervezet azonnali fellépést követel a döntéshozóktól a levegőminőség javítása érdekében.
„Évi 13 100 halott a légszennyezés miatt. Tiszta Levegőt!” Az autómentes napon ezt a feliratot helyezte ki a Greenpeace Magyarország inverz graffitivel több fővárosi zebrára, elsősorban a Parlament környékén, illetve az Andrássy úton, amelyet korábban rendszeresen lezártak az autómentes nap alkalmából, ám idén elmaradt a fővárosi esemény. A figyelemfelhívó üzenetek mellett megjelenő több ezer kereszt a légszennyezés következtében elvesztett emberéleteket szimbolizálja.
Az Egészségügyi Világszervezet szintén 2021. szeptember 22-én mutatta be a legfrissebb tudományos ismeretekre alapuló, új egészségügyi irányadó értékeit a különböző légszennyező anyagokra. A WHO utoljára 15 évvel ezelőtt jelölt ki erre vonatkozó értékeket. Magyarország több településén azonban már a korábbi irányértékeket is többször túlléptük az utóbbi években. Az új WHO-jelentésben a világszervezet sokkal szigorúbb értékeket javasol több légszennyező anyagra, a levegőben lévő apró részecskék (PM2.5) éves célértékét 10-ről 5 µg/m3-re csökkentette, eközben a magyar és uniós határérték 25 µg/m3. A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségére pedig a jelenlegi éves 40 µg/m3 helyett 10 µg/m3-értéket jelölt ki. Az utolsó rendelkezésre álló, 2019-es évről szóló hazai jelentés szerint minden vizsgált magyar településen ezek az éves értékek jóval magasabbak, mint a most javasolt irányértékek (2). A jelentéssel az Egészségügyi Világszervezet egyben azt is alátámasztja, hogy a városi környezetben döntően dízeljárművekből származó NO2 sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint azt korábban becsülték.
„Az autómentes napon arra hívjuk fel a döntéshozók figyelmét, hogy radikális változásokra van szükség a közlekedéssel kapcsolatos szemléletben. A WHO új irányértékei megmutatták, hogy a közlekedési szennyezés sokkal kritikusabb, mint azt korábban hittük. A klímaválság miatt 2028 után nem szabadna belső égésű motoros járműveket forgalmazni és 2035-ig az utakról is el kell, hogy tűnjenek. A tisztább, élhetőbb városok érdekében a tömegközlekedés fejlesztésével és a szennyező járművek kiszorításával párhuzamosan a köztereket vissza kell adni az embereknek, nem foglalhatják el az autók a városaink legértékesebb területeit.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.
A Greenpeace felháborítónak tartja, hogy mind az ország döntéshozói, mind a városvezetők évtizedek óta nem lépnek fel érdemében a magyarok millióinak életminőségét károsító légszennyezés ellen. Több légszennyező anyag esetén még az uniós egészségügyi határértékeket sem tartjuk, pedig azok kevésbé szigorúak, mint a WHO által kijelölt értékek. 2021 elején az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy a PM2.5-nél nagyobb méretű PM10-részecskeszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában, és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson.
Eközben részecskeszennyezés miatt évente 13 100 magyar hal meg idő előtt. A részecskeszennyezés mellett a nitrogén-dioxid éves határérték-túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a vége hasonló ítélet lehet, amennyiben a kormány nem lép fel a nitrogén-dioxid-szennyezettség ellen. (3)
A Greenpeace évek óta kampányol azért, hogy a magyar kormány és a fővárosi vezetés lépjen fel a rossz levegő ellen. A 2022-es választások előtt minden miniszterelnök-jelölttől azt várja a zöld szervezet, hogy tegyen kötelező érvényű vállalásokat, és ne kelljen a magyar lakosság jelentős részének az egészségügyi határértéket meghaladó levegőt belélegeznie. Ezért a Greenpeace nyílt levélben kérte a jövő évi választáson induló miniszterelnök-jelöltektől zöld programjukat. A témában beérkezett anyagokat a szervezet kiértékelte, azonban a tiszta levegőért tett vállalásokat nem találja elég ambiciózusnak.
A magyar lakosság egészségének védelmében a Greenpeace továbbra is a kormánytól várja, hogy a 2020-as ígéretéhez híven tegyen valós intézkedéseket a régi, elavult, szennyező járművek behozatalának korlátozására, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. Az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől pedig azt várja a szervezet, hogy programjukban tegyék egyértelművé: 2022-től milyen konkrét intézkedéseket tennének a légszennyezettség csökkentéséért, mind a szennyező közlekedés, mind a rossz fűtési módok és egyéb, légszennyező tevékenységek visszaszorítása érdekében úgy, hogy közben támogatják, segítik a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is.
„Fontos kiemelni, hogy a tudomány bemutatta (4), hogy nincs az egészségünkre biztonságos légszennyezettségi szint. Aki hosszú távon akár csak enyhén szennyezett levegőben él, annak károsodni fog az egészsége, aminek az eredménye tüdőrák, agyvérzés, cukorbetegség és számos másféle egészségkárosodás lehet. A légszennyezés ellen viszont fel lehet lépni, ez csak a politikai akaraton múlik. A politikusok, kormányok, városvezetők felelőssége, hogy a magyar lakosság nagy részének továbbra is az egészségüket károsító levegőben kell élnie. Sajnos, egyelőre a választási programok, ígéretek sem ígérnek javulást ebből a kritikus helyzetből”. – mondta Simon Gergely.
Az inverz graffitikről készült további fotók ezen a linken érhetők el, vágóképek innen tölthetők le.
Jegyzetek:
(1) Az Egészségügyi Világszervezet 2021. szeptember 22-én kiadott, legfrissebb tudományos ismeretekre alapuló jelentése, mely új egészségügyi irányadó értékeket határoz meg a különböző légszennyező anyagokra:
https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/345329/9789240034228-eng.pdf
(2) A WHO által kijelölt korábbi irányértékek is több szennyező, többek között a legtöbb életet követelő PM2.5 esetén is sokkal szigorúbbak voltak, mint az uniós és magyar határértékek (a PM2.5-re kijelölt éves magyar határérték 25 µg/m3, míg a WHO irányértéke 10 µg/m3). Az utolsó rendelkezésre álló 2019-es évről szóló hazai jelentés szerint egyetlen vizsgált magyar településen sem sikerült tartani a WHO által javasolt korábbi 10 és jelenlegi 5 µg/m3-es értéket, és Miskolcon a 25-ös értéket is alig (24.1 µg/m3 volt az átlag).
(3) Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint megfelelő intézkedésekkel csökkenthető a szennyezés: míg az elmúlt évtizedben a hatékony intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20-30%-kal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást, addig hazánkban lényegesen kisebb mértékű javulást értünk el.
(4) Több korábbi kutatás is rámutatott, hogy nincs olyan alacsony PM2.5 koncentráció, ami biztonságos lenne az emberi egészségre:
https://www.smh.com.au/national/no-safe-level-study-links-pm2-5-pollution-to-increased-risk-of-cardiac-arrest-20200128-p53v98.html
https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1702747#t=abstract