A Greenpeace ütemterve az európai közlekedés 2040-ig történő dekarbonizációjára
Budapest, 2020. szeptember 14. – A Greenpeace ma közzétett jelentésében [1] bemutatja, miként lehet az európai közlekedési ágazatot 2040-ig zéró kibocsátásúvá tenni. Ehhez át kell állni a szennyező üzemanyagok helyett a megújuló energiákkal működő közlekedésre, el kell kerülni a környezeti szempontból káros bioüzemanyagokat, valamint az emberek és az áruk mozgásának átalakításával jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Mivel a légszennyezés miatt még mindig több mint 10 000 ember hal meg évente Magyarországon, és a rossz levegő a vírusoknak való kitettségünket is fokozza, a Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy mihamarabb és minden eszközével támogassa itthon a tiszta közlekedésre való átállást.
A tiszta közlekedésre való átállást bemutató jelentést a Greenpeace megbízásából a Climact és a New Climate Institute készítette. A jelentésben ismertetett, üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésére vonatkozó ütemterv lehetővé teszi, hogy az európai közlekedési ágazat méltányosan járuljon hozzá azokhoz a globális erőfeszítésekhez, amelyekkel a felmelegedés 1,5 °C alatt tartható.
Erre nagy szükség van, mert míg az EU-ban a más forrásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) lassul vagy csökken, a közlekedésből származó kibocsátás továbbra is gyors ütemben emelkedik az unióban. A közlekedéssel összefüggő kibocsátás 28%-kal volt nagyobb 2017-ben, mint 1990-ben. Ugyanabban az évben kizárólag a közlekedés okozta az uniós kibocsátások 27%-át.
„Most, hogy a koronavírus sok tekintetben befagyasztotta a mobilitást, az EU egy óriási lehetőség előtt áll, hogy egy mindenki számára hozzáférhető, és környezeti szempontból fenntartható közlekedési rendszert alakítson ki. Ha nem akarjuk, hogy klímaválság következtében a mostaninál még kiszolgáltatottabb helyzetben legyünk a jövőben, 2040-re széndioxid-mentessé kell tennünk a közlekedésünket. Gyors és rendszerszintű változások kellenek a közlekedés átalakítására társadalmi és egyéni szinten is, amelyhez a meglévő technológiákra és innovációs beruházásokra egyaránt szükség van” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
A jelentésben bemutatott ütemterv technológiai és rendszerszintű tényezőkre építve szakpolitikai ajánlásokat nyújt az európai intézmények és a nemzeti kormányok döntéshozói számára. A jelentésben használt modell azt mutatja, hogy a kibocsátáscsökkentés 53%-át a technológia hatékonyságával és a tisztább üzemanyagokkal, míg a fennmaradó 47%-ot a közlekedési igények csökkentésével és a tisztább közlekedési lehetőségekre való áttéréssel lehet elérni. A technológiai tényezők körébe tartozik az alternatív technológiákra való átállás és a hatékonyság növelése, míg a rendszerszintű tényezők magukban foglalják a szállítás szükségességének csökkentését, a környezetbarát alternatívákra való áttérést, és a belső égésű motorok 2040-ig történő teljes betiltását.
Az ütemtervben felvázolt átállás alapvető eleme a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése a városokban; a jelentős mértékű és hosszú távú beruházás a vasúti hálózatokba, vonatokba és buszokba; a rövid távú légi járatok betiltása; a fosszilis üzemanyagot használó új járművek forgalmazásának fokozatos megszüntetése; valamint a széndioxid-intenzív közlekedésre – például további repülőtér- és autópálya-fejlesztésekre – irányuló beruházások átcsoportosítása a tiszta közlekedési rendszerek kiépítésére. A közlekedési szektor különböző területein szükséges intézkedéseket, amelyek végrehajtásával elérhető a közlekedés teljes dekarbonizációja 2040-re, a Greenpeace egy kilenc pontos javaslatcsomagban vázolta fel. [2]
Az uniós kormányoknak – így Magyarországnak is – várhatóan 2020. október 15. és 2021. április 30. között kell benyújtaniuk a Covid19-et követő nemzeti helyreállítási terveiket az Európai Bizottsághoz. A Greenpeace Magyarország arra szólítja fel a kormányt, hogy a hazai gazdaságélénkítő csomagban kapjanak helyet a jelentésben szereplő nemzeti szintű intézkedések, mégpedig úgy, hogy azok maximálisan biztosítják a munkavállalók védelmét, átképzését, foglalkoztatását.
„Bűn a Covid-válságot övező gazdasági helyreállítás keretében olyan közlekedési formákra költeni a közpénzt, amik károsítják az egészségünket, és tovább fokozzák a klímaválságot, aminek a hatásaitól már most is szenvedünk. A légi közlekedés, a fuvarozás és a közúti közlekedés Európa legszennyezőbb iparágai közé tartoznak. Ennek ellenére számos nagy gazdasági szereplő úgy veszi fel a kimentésére szánt állami forrásokat, hogy munkavállalók ezreit elbocsátja, és nem kezd bele a tiszta technológiákra való átállásba. Ez felháborítóan igazságtalan és értelmetlen. Közös érdekünk, hogy mihamarabb egészséges, károsanyag- és széndioxid-kibocsátásoktól mentes legyen a közlekedésünk” – tette hozzá Perger András.
A kutatás: Transport Roadmap Report
A kutatás vezetői összefoglalója: The Time for Radical Movement, A Roadmap to Decarbonising the European Transport Sector by 2040
Jegyzetek:
- Transport Roadmap Report: https://storage.googleapis.com/planet4-belgium-stateless/2020/09/2ca2e33a-transportroadmap_report_september2020.pdf
- A Greenpeace 9 pontos javaslatcsomagja a közlekedés átalakításához: https://www.greenpeace.org/hungary/a-greenpeace-9-pontos-javaslatcsomagja-a-kozlekedes-atalakitasahoz/
Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!