Zöld javaslatok a Gazdaságvédelmi Operatív Törzsnek
Budapest, 2020. június 26. – A Greenpeace Magyarország azt várja az újonnan létrejött Gazdaságvédelmi Operatív Törzstől, hogy a gazdaság átfogó újraindításakor elköltött minden egyes forint és euró az egész társadalom és az azt fenntartó természeti rendszerek hosszú távú javát szolgálja. A közpénzeket nem lehet klímagyilkos iparágak életben tartására költeni: zöld munkahelyeket kell létrehozni, és zöld feltételekhez kell kötni minden támogatást. A Greenpeace napokban megjelent javaslatcsomagjában részletesen leírja, miként lehet a most elérhetővé váló hatalmas összegű gazdaságélénkítő csomagokkal valóban zöld pályára állítani a gazdaságokat. [1] A javaslatokat komolyan véve a magyar kormány is rá tudná állítani Magyarországot egy fenntartható, jövőbe mutató pályára.
Összességében mintegy négybillió (azaz 4 ezer milliárd) euró az összege az uniós tagállamok és az Európai Bizottság gazdaságvédelmi csomagjainak. [2] Ez annyi, mintha egyik napról a másikra minden uniós állampolgár bankszámláján 9000 euró jelenne meg. Mivel a gazdaságélénkítő csomagoknál közpénzekről van szó, a Greenpeace mindenhol feltételekhez kötné a pénzek elköltését, továbbá követeli a pénzek elköltésének átláhatóságát.
A Greenpeace napokban elkészült „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” című jelentéséből azonban az derül ki: az EU tagállamainak kormányai a pénzek jelentős részét minden különösebb feltétel nélkül tervezik elkölteni a cégek és iparágak megmentésére. [1] Nemcsak arról a 33 milliárd euróról van szó, amit a légitársaságok megmentésére fordítanak, hanem olyan intézkedésekről is, melyekkel a kormányok egyéb, rejtettebb módokon igyekeznek életben tartani egyes iparágakat. Például amikor zöld megoldásokba való beruházás helyett adókedvezményekkel teszik olcsóbbá a klímaválságot egyre fokozó fosszilis energiahordozók használatát.
A járvány okozta gazdasági válság ellen hozott intézkedések Magyarországon sem pörgetik fel a zöld beruházásokat. A támogatásokat idehaza sem kötik zöld feltételekhez, így az intézkedésekkel klímakárosító cégeket, tevékenységeket is támogatnak. A Magyarországon bejegyzett Wizz Air, miközben 300 millió fontos hitelkeretet biztosított számára a Bank of England, adókedvezményt kapott az államtól. Az ún. Gazdaságvédelmi Alapból 16 milliárd forinttal támogatják jövőre több autóverseny (közte a Forma–1-es futam) megrendezését, illetve 20,4 milliárd forinttal egy új, motorversenyzésre alkalmas versenypálya építését is. Ez 2020-ban, a klíma- és ökológiai válság kellős közepén teljességgel elfogadhatatlan, felelőtlen felhasználása a közpénzeknek.
A kormány által a magyar kisvállalkozásoknak indított, nulla százalékos hitelt kínáló program sem tartalmaz klímavédelmi feltételrendszert. [3] Zöld feltételrendszer nélkül ma már egy fillér támogatást és hitelt sem lenne szabad nyújtani gazdaságélénkítésre.
„Amikor a COVID–19-válság kezdődött, azonnal világossá vált a magyar kormány számára, hogy életeket kell menteni. A bevezetett intézkedésekkel sikerült lelassítani a járvány terjedését, tisztább lett a levegő, és elkezdett visszatérni a természet a mindennapjainkba. Most, a gazdasági újraindításkor ugyanilyen határozottsággal kell fellépni az éghajlatunk és az élővilág védelmében. Ha a járványgörbét el tudtuk laposítani, akkor a szén-dioxid-kibocsátások görbéjét is el tudjuk laposítani. Ezt követeli velünk együtt most már több mint tizennyolcezer ember, aki aláírta a greenpeace.hu/legyenavalsagesely oldalon elérhető, a zöld társadalmi, gazdasági átalakítást követelő petíciónkat” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
Jó iránynak tekinthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank a járvány kezdetén felismerte, hogy a gazdaság helyreállításának ökológiai értelemben is fenntarthatónak kell lennie. [4] Programja kidolgozásába szakmai szervezeteket is bevont, ennek részeként a Greenpeace Magyarország is megtette javaslatait, hiszen kiemelten fontos, hogy a pénzügyekben is bekövetkezzen a zöld rendszerszintű változás. [5] A Greenpeace Magyarország határozott álláspontja szerint ennek része kell legyen az is, hogy az MNB kizárja azokat a cégeket a növekedési hitel- és kötvényprogramjából, amelyek érdekeltek a fosszilis energiahordozók kereskedelmében, felhasználásában.[6]
További jó példák zöld gazdaságélénkítésre az Európai Unióban:
– Litvánia 475 millió eurót költ megújuló és energiahatékonysági beruházásokra;
– Dánia 30 milliárd dán koronát különít el lakossági épület-energiahatékonysági programra;
– Németország élénkítő csomagja számos, az energiaátmenet felgyorsítását célzó intézkedést tartalmaz (döntően megújulók, energiahatékonyság, közlekedés zöldítése, hidrogénalapú technológiák fejlesztése);
– Franciaország központi régiója (Ile-de-France) 300 millió eurót költ a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére;
– az Egyesült Királyság 2 milliárd fontot tervez költeni gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére.
A most elköltésre kerülő 4 billió euró 80-szor annyi pénz, mint amennyit az Unió országai 2019-ben a megújulókra fordítottak. Uniós és hazai szinten egyaránt zöld újraindításra van szükség, hogy ne mélyülhessen tovább az az éghajlati és ökológiai válság, amely a koronavírusnál sokkal súlyosabb válsághelyzeteket fog eredményezni a jövőben.
Jegyzetek:
[1] A „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” című Greenpeace-jelentés: https://storage.googleapis.com/planet4-netherlands-stateless/2020/06/8250363e-report-covid-recovery-230620.pdf
[2] A pontos összeg az esetleges átfedések miatt nem teljesen világos. A tagállamok és az EU korábban bejelentett intézkedéscsomagjai összesen mintegy 3,4 billió eurót tesznek ki. Ezen felül kell számolni az Európai Bizottság elnöke által bejelentett 750 milliárd eurós csomaggal.
– https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/speech_20_769
– https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/speech_20_941
[3] https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/oriasi-hitelprogram-indul-a-magyar-kisvallalkozasoknak/
[5] A Greenpeace Magyarország javaslatai a Magyar Nemzeti Bank számára annak érdekében, hogy a pénzügyekben is bekövetkezzen a zöld rendszerszintű változás: https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7032/hogyan-zolditsuk-a-gazdasagot-a-jarvany-utan/
[6] Az MNB Növekedési Kötvényprogramjában volt már példa arra, hogy az MNB olyan fosszilisokhoz köthető cégek által kibocsátott kötvényekből vásárolt, mint például a TIGÁZ Földgázelosztó Zrt. vagy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. https://www.mnb.hu/monetaris-politika/novekedesi-kotvenyprogram-nkp