Budapest, május 3. – Az Akedemik Lomonoszov, a világ első úszó atomerőműve a mai napon elérte a dán vizeket. A Szentpétervárról Murmanksba tartó létesítménynél Greenpeace-aktivisták demonstrálnak, hogy így hívják fel a figyelmet az úszó atomerőmű rendkívüli veszélyeire és szigorúbb biztonsági előírásokat követeljenek. [1]

A Greenpeace vitorláshajója, a Beluga II. ma reggel követni kezdte az úszó atomerőművet a dán vizeken. A magas kockázatú nukleáris létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője a Paks II. megépítésével is megbízott orosz állami vállalat, a Roszatom.

„Ez az úszó atomerőmű a nukleáris katasztrófa veszélyének teszi ki a rendkívül sérülékeny Északi-sarkvidéket. A saját meghajtás nélküli, lapos fenekű hajóra épült atomerőmű olyan, mintha egy fa deszkán egyensúlyoznánk egy nukleáris létesítményt bolygónk legvadabb vizein” – üzente a fedélzetről a Közép- és Kelet-Európai Greenpeace nukleáris szakértője, Jan Haverkamp.

Az orosz gyártmányú jégtörő hajókkal és tengeralattjárókkal rengeteg baleset történt, ami Jan Haverkamp szerint óvatosságra kéne intse a nukleáris hatóságokat.

„Arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy követelje Oroszországtól az úszó atomerőmű teljeskörű, korlátozásoktól mentes, független vizsgálatát és ellenőrzését, különös tekintettel a sci-fi regényekbe illő úszó atomerőmű Roszatom által ambícionált tömeggyártására” – mondta Haverkamp.

A 144 méter hosszú Akademik Lomonoszovon lévő reaktorok kisebbek, mint a hagyományos szárazföldi erőművekben találhatóak. Ezért ezeket gyakrabban, két-három évente kell majd újra feltölteni nukleáris üzemanyaggal. A felgyülemlő nukleáris hulladékot a tizenkét éves működés lejártáig a fedélzeten tárolnák.

„A nemzetközi közösségnek észre kell vennie, hogy az Akademik Lomonoszov és minden további úszó atomerőmű veszélyezteti annak a mintegy negyed százados egyezménynek a betartását, mely tiltja, hogy nukleáris hulladékot az óceánban tároljanak” – hívta fel a figyelmet Jan Haverkamp az úszó erőművel kapcsolatos további kockázatokra, az 1972-ben elfogadott Londoni Egyezményre utalva. [2]

Az úszó atomerőművet eredetileg Szentpétervár központjában töltötték volna fel radioaktív üzemanyaggal és a teszteket is itt hajtották volna végre. A balti államok nyomásgyakorlása és a Greenpeace Oroszország által szervezett sikeres petíciónak köszönhetően azonban a Roszatom végül elállt eredeti szándékától és úgy döntött, az erőművet üzemanyag nélkül szállítja Murmanszkba. Itt töltik fel üzemanyaggal, tesztelik, hogy aztán 2019-ben 5000 km-en keresztül végigvontassák az Északi-tengeren és üzembe helyezzék a csukcsföldi Pevekben.

A Roszatom tervei azonban nem állnak itt meg. Az orosz média szerint az állami óriásvállalat egy olyan gyártósor építését tervezi, amelyen megindulhatna az úszó atomerőművek tömegtermelése. A tárgyalások állítólag már meg is kezdődtek az afrikai, latin-amerikai és délkelet-ázsiai lehetséges partnerekkel. Az úszó atomerőműveket többek között olaj- és földgázkutatási expedíciók energiaellátására szánnák, többnyire a partok mentén, sekély vizeken. A cunamiknak, hurrikánoknak kitett térségekben további súlyos kockázatokkal járna az úszó atomerőművek üzemeltetése.

Jegyzetek:

  1. Fotók és videók a Greenpeace demonstrációjáról: https://media.greenpeace.org/collection/27MZIFJXTXNIV
  2. A Londoni Egyezmény szövege: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/LCLP/EmergingIssues/geoengineering/OceanFertilizationDocumentRepository/OceanFertilization/Pages/default.aspx

További jegyzetek:

Egy tengeralattjáró vagy jégtörő hajó általában egy 30 MW-os reaktorral működik. Az Akademik Lomonoszovban két ilyen reaktor található. Ezen építmény esetén a veszélyek jelentősebbek, az alábbi tényezők miatt:

  1. Az építménynek nincs saját meghajtása. Amennyiben elszabadul, nem tud eltávolodni egy esetleges veszélyforrástól, sodrástól, jéghegytől, mely növeli egy baleset bekövetkezésének esélyét;
  2. A nukleáris erővel hajtott hajókhoz képest az Akademik Lomonoszov a kisebb veszélyt jelentő friss üzemanyagon kívül a jóval veszélyesebb elhasznált üzemanyagot is a fedélzetén tárolja majd. Két-három évente további üzemanyag feltöltésére van szükség. A fedélzeten felgyülemlő nukleáris hulladékot a 12 évente esedékes karbantartásig a fedélzeten tárolják. Akkor az erőművet Murmanskba kell majd vontatni.
  3. Mivel az úszó atomerőművek nem állomásozhatnak nyílt vizeken, csakis a partvonal mellett, így jobban ki lesznek téve az esetleges terrortámadásoknak vagy háborúknak.
  4. Az Akademik Lomonoszov a világ első úszó atomerőműveként megkönnyítheti a távoli orosz sarkvidék nyersanyagkészleteinek – a kőolajnak, a földgáznak és a kőszénnek – a feltárását. Miközben a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében az emberiségnek sürgősen fel kéne hagynia ezen fosszilis energiahordozók használatával.

Korábbi anyagaink a témában: