2019. november 19-én közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Heves Megyei Katasztrófavédelemhez a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt gázszennyezés ügyében. Ennek az előzménye, hogy az elmúlt hetekben az erőmű dolgozói erős szagokat éreztek, közülük többen is különböző egészségügyi panaszokkal (légúti rosszullét, hasmenés, fejfájás, hányinger) voltak kénytelenek hazamenni a munkából. A híradások szerint a környékbeli településeken is érezni lehetett a szagokat, a katasztrófavédelem többféle mérgező gázt mutatott ki az erőműben és környékén.

A helyzet tisztázása érdekében az alábbi kérdésekkel kerestük meg a katasztrófavédelmet:

  • A katasztrófavédelem pontosan milyen szennyezőanyagokat vizsgált, milyen kimutathatósági határral; mely területeken (az erőmű területén, az ipari park és az abban lévő cégek területén, és ezek közvetlen környékén, a környező településeken)?
  • A mérési eredményeket, azaz, hogy milyen értékeket mértek és milyen időintervallumban?
  • Mely cégek hány dolgozójának voltak az aktuális szennyezettséggel összefüggésben egészségügyi panaszai; milyen egészségügyi panaszok fordultak elő a dolgozók körében?
  • A lakosság körében fordultak-e elő egészégügyi panaszok a szennyezettséghez köthetően, ha igen milyenek?
  • Mely cégek milyen tevékenysége(i) okozták a szennyezést?
  • Mit tett eddig a katasztrófavédelem a szennyezés elhárítása, az érintett cégek munkavállalói és a lakosság védelme érdekében?
  • Mit tettek eddig az érintett cégek a munkavállalók és a lakosság védelme érdekében?
  • A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapja szerint ez miért nem számít eseménynek?

A hatóságnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az adatkérelmünkre, ezért telefonon is kértünk információkat tőlük. Megkeresésünkre reagálva a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hivatal 2019. november 20-án az alábbi közleményt küldte meg részünkre:

A katasztrófavédelem az Őzse-völgyi tározó és a Bene-patakkal kapcsolatban történt bejelentés pillanatától a lakosság védelméért felelős szervként teszi a dolgát. Szakemberei méréseket végeznek, a lakosságot tájékoztatja. Minden egyéb, a technológiát érintő kérdésben az erőmű illetékes.

Amint az a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság november 12-én, illetve november 15-én kiadott közleményéből kiderült, az igazgatósághoz múlt kedden érkezett lakossági bejelentés arról, hogy Visontán és annak közvetlen közelében erőteljes szag terjed. A Heves megyei katasztrófavédelmi mobil labor és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat haladéktalanul a Mátrai Erőmű visontai telephelyére ment, és megkezdte a vizsgálatokat. A mérések után a katasztrófavédelem, mint a lakosság védelméért felelős szerv késedelem nélkül megtette a hatáskörébe tartozó intézkedéseket: méréseket végzett a veszélyes anyagok jelenlétének kontrollálása érdekében. A környező településeken élők egészségére veszélyes határértéket a mérések nem mutattak ki, erről a megyei katasztrófavédelem tájékoztatta az önkormányzat képviselőit és a közvéleményt. A megyei igazgatóság által kiadott közlemény egyértelműen tartalmazta: „A műszeres mérések szerint egy, a telephely területén lévő technológiaivíz-tározóban kén- és foszfortartalmú gáz fejlődött, nagy valószínűség szerint a tározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt. A felszabaduló gáz erőteljes szagú volt, de a lakosságra nézve nem jelentett veszélyt.” A nyilatkozat tehát a méréseknek megfelelően történt, a lakosságra nézve az erőmű területén, a technológiaivíz-tározónál keletkezett anyagok nem jelentettek veszélyt, a településeken pedig nem volt kimutatható veszélyes anyag jelenléte. Mérések az erőmű területén is történtek, az eredmények alapján szükséges intézkedéseket a cég megtette.

A probléma kezelése érdekében az erőmű még november 12-én megkezdte a technológiaivíz-tározó leeresztését. Emiatt azonban pénteken ismét felerősödtek a bomlási folyamatok, így a leeresztést szüneteltették. A katasztrófavédelem aznap már két, később több mobil laborral mérte a veszélyes anyagok koncentrációját. A méréseket Detk és másnap Visonta önkormányzati képviselői és érdeklődő települési lakosai a helyszínen figyelemmel kísérhették, annak eredményeit megismerhették, vagyis minden olyan állítás valótlan, amely szerint nem kapták meg a szükséges tájékoztatást.

A katasztrófavédelem a kialakult helyzetben szakértők bevonásával vizsgálta a lehetséges kockázatokat, beleértve a tározóból történő leeresztést. Ennek eredményeként semlegesítő anyag és jelentős mennyiségű higítóvíz hozzáadásával a bomlási folyamatból eredő szaghatáson túl egyéb káros hatás nem jelentkezik.

A katasztrófavédelmi mobil laborok jelenleg is folyamatosan végzik a méréseket, amelyet mindaddig folytatnak, ameddig az szükséges.

A fenti válasz azonban nem tartalmazza azokat a pontos adatokat és információkat, melyeket az adatigénylésben kértünk (milyen szennyezés és milyen koncentrációban van jelen a területen), ezért november 20-án délután a Mátrai Erőműnél mintákat vettünk a Nyiget- és a Bene-patakból, melybe a feltételezések szerint az Őzse-völgyi tározót eresztik le – ez az erőmű mellett található technológiai célú víztározó, ami a híradások szerint a szennyezés forrása. A mintákat eljuttatjuk egy akkreditált laboratóriumba, hogy vizsgálják meg többek között kén- és foszforvegyületekre, illetve toxikus fémekre.