Természetkárosítások bejelentése
Ez elsősorban attól függ, hogy mi a konkrét probléma, és milyen területen történt az eset.
Honnan tudhatod, hogy milyen területen vagy?
Szigorúbbak a szabályok, ha védett terület érintett. Országos jelentőségű védett területek lehetnek nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és természeti emlékek. Helyi jelentőségű védett területek lehetnek természetvédelmi területek és természeti emlékek. Ezeket táblák jelzik a megközelítő utak mentén, illetve a területen belül több helyen, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba is feljegyzik. Léteznek internetes keresők is, pl. itt: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl
Közösségi jelentőségű védett területek a Natura 2000 területek. Ezeket itt lehet megtalálni térképes keresővel: https://natura2000.eea.europa.eu/.
Valamennyi védett terület esetén hasznos térképes kereső található itt is: http://web.okir.hu/map/?config=TIR&lang=hu.
Jó tudni, hogy hazánkban külön védetté nyilvánítás nélkül, a törvény erejénél fogva országos jelentőségű védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Ezeket az ún. „ex lege” védett területeket is nyilvántartják, itt találod: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2771.
A védett élő szervezeteket, élőlényeket természetesen akkor is kiemelten védik a jogszabályok, ha nem védett területen történik a természetkárosítás. Sőt, ha nem védett területen vagyunk és az élőlény maga sem védett, akkor sem lehet például tömegesen vagy kínszenvedést, sérülést okozó módon elpusztítani. Lényeges az is, hogy az emberi tevékenységek végzése (gazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat stb.) során is biztosítani kell a biológiai sokféleség fennmaradását és a természeti értékek védelmét.
Törvényi védelem illeti meg a tájat is. A tájkép a maga teljességében és az egy adott helyre jellemző egyedi tájértékek egyaránt védendőek, bármilyen változtatás (épületek, utak elhelyezése, művelésiág-változtatás stb.) esetén a táj fennmaradására is figyelni kell, a tájképet sértő, tájsebet okozó beruházásokat nem lehet engedélyezni (pl. nemrégiben a természetvédelmi hatóság a tájkép sérelme miatt utasította el egy, a Budai-hegyekbe tervezett sokemeletes lakóház engedélyezését).
Fontos, hogy bármilyen természetkárosító cselekményt látsz, ha éppen folyamatban van, és veszélyben sem érzed magad, akkor először próbáld elmondani az elkövetőknek, hogy amit tesznek, az káros és jogellenes. Sok esetben az emberek nem szándékosan, hanem ismerethiány vagy a felelőtlenség miatt tesznek káros dolgokat, és ezért már az udvarias figyelmeztetés eredményre vezethet. Ráadásul így esetleg meg is előzhető a baj, menthető néhány szál védett vadvirág, vagy visszakerülhet a hátizsákba a kiürült sörösdoboz, és a hatóságokat sem kötöd le az üggyel. Persze ez nem mindig használ, vagy egyáltalán nincs értelme (pl. ipari méretű fakivágásnál), ekkor az alábbiakat teheted:
A természeti értékek, élőhelyek, élőlények károsítását a természetvédelmi hatósághoz lehet bejelenteni. Az országos jelentőségű védett területeken és a Natura 2000 területeken ez a hatóság a területileg illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya (oda kell figyelni, mert a főosztály pontos megnevezése nem minden megyében egyforma). A kormányhivatalok elérhetőségei itt találhatók: https://www.kormanyhivatal.hu/hu.
A természetvédelmi hatóság:
– Kivizsgálja a természetvédelmi szabályokat és érdekeket sértő cselekedeteket, a jogsértés megállapítása esetén természetvédelmi bírságot szabhat ki, az elkövetőt eltilthatja a jogsértő magatartástól és kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
– Fogadja a lakossági panaszokat természetkárosítási ügyekben.
– Engedélyezheti a védett területeken, illetve a védett élőlényekkel kapcsolatos tevékenységeket, de természetesen az engedélyt meg is tagadhatja.
– Szakhatóságként részt vesz nagyberuházások engedélyezésében.
Szem előtt kell tartani viszont, hogy nem a területi, hanem az országos természetvédelmi hatóság (Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály) jár el elsőfokú hatóságként, ha a természetvédelmi engedélyt az ország egész területére vagy több területre kérelmezik, valamint, ha fokozottan védett állat-, vagy növényfajjal kapcsolatos tevékenységet kell engedélyezni.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területekkel kapcsolatban a természetvédelmi hatóság a település jegyzője, akinek a munkáját az önkormányzat hivatala segíti. Hozzá tartozik:
– a helyi védettség alá eső területek kezelése, a területekkel kapcsolatos panaszok elbírálása;
– a közterületi fák kivágása, csonkítása, ültetése és pótlása, illetve az ezzel kapcsolatos panaszok kezelése.
Mit tehet a természetvédelmi hatóság természetkárosítás esetén?
A legáltalánosabb szankció a természetvédelmi bírság, amely szinte minden természetvédelmi előírás megszegése esetén kiszabható (védett élőhelyek károsítása, megváltoztatása, engedély nélküli tevékenységek, engedélyek előírásainak megsértése, élőlények elpusztítása, veszélyeztetése, zavarása stb.) A bírság akkor is kiszabható, ha a konkrét elkövető nem megállapítható, ekkor annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát terheli, akinek érdekében a jogsértő magatartást folytatták. A bírságolás helyett vagy akár amellett a hatóság eltilthatja a nemkívánatos magatartástól a tettest vagy korlátozhatja a tevékenységét. Emellett elő lehet írni az eredeti állapot helyreállítását is, súlyosabb esetekben pedig a hatóság feljelentést tehet a rendőrségen vagy a károk megtérítése érdekében jelezheti az ügyészségnek a perindítás lehetőségét.
A természetvédelmi hatóságon kívül ki segíthet még az ügyben?
Bár jelenleg már nem hatóság, de az illetékes nemzetipark-igazgatóságoknak is fontos szerepe van. Működési területüket itt találod: http://magyarnemzetiparkok.hu/a-np-igazgatosagok-mukodesi-terulete/.
Az igazgatóságok szerepe:
– Védett területeken, barlangokban bizonyos tevékenységekhez vagyonkezelői hozzájárulást ad (pl. filmforgatás, búvármerülés).
– Vagyonkezelői, természetmegőrzési tevékenysége keretében kármegelőzési, helyreállítási munkákat végez (akár egy konkrét károkozási esetben lakossági bejelentésre).
– Tájékoztatást nyújt a területről, a természeti értékekről.
– Segíthet egy káros beruházás vagy tevékenység ellen fellépni, mert szakmai együttműködőként, szakértőként részt vesz az engedélyezési eljárásokban, és véleményét általában figyelembe is veszik a hatóságok.
– Természetvédelmi őrszolgálatot működtet. A természetvédelmi őrök képzettek, jól felszereltek és komoly hatáskörökkel rendelkeznek. Sok szabálysértés esetén (természetvédelmi szabálysértés, csendháborítás, tiltott fürdés, vízszennyezés stb.) szabálysértési hatóságként is működnek, ezért gyors segítséget tudnak nyújtani egy folyamatban lévő természetkárosítás esetén. Részleteket itt találsz: http://www.termeszetvedelem.hu/orszolgalat.
A nemzetipark-igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik, akivé akár te is válhatsz, ha még aktívabban szeretnéd védeni az értékeket. Ha ez nem fér bele az idődbe, akkor is jó tudni róluk, hiszen akár hozzájuk is fordulhatsz segítségért.
A termőföldek védelme érdekében sok önkormányzat alkalmaz mezőőröket, akik folyamatosan járják a határt és fel tudnak lépni a jogsértő magatartásokkal szemben, illetve értesíteni tudják a megfelelő hatóságot, ha maguk nem tudnak semmit tenni. Ha erdőben jársz és ott észlelsz szabálytalanságot, erdészektől vagy akár vadászoktól is kérhetsz segítséget, gyakran ők vannak a legközelebb, és általában egyeznek az érdekeik a természetvédőkével.
Súlyosabb természetkárosítások esetén a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek szabálysértésnek, sőt akár bűncselekménynek is minősülhetnek.
Természetvédelmi szabálysértés lehet:
– engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végez olyan tevékenységet, amelyhez a természetvédelmi hatóság engedélye kell;
– a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül rak tüzet;
– védett élő szervezet egyedét, barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít;
– fokozottan védett állatfaj egyedét jelentős mértékben zavar.
Fontos tudni róla, hogy emellett számos más szabálysértés szerepel a szabályokban, amely összefügg a természetvédelemmel (tiltott helyen történő fürdőzés, szemetelés, csendháborítás, motorozás stb.)
A természetvédelmi szabálysértési ügyekben a rendőrség mellett a természetvédelmi őrök is hatóságként járhatnak el.
Természetkárosítás bűncselekménye lehet
– védett élőlények elpusztítása, különösen, ha fokozottan védett egyedekről vagy jelentős mennyiségről van szó;
– védett élőhelyek jelentős mértékű elpusztítása;
– vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmi szabályainak megsértése.
Környezetkárosítás bűncselekménye lehet, ha valaki az élővilágot jelentős mértékű szennyezéssel veszélyezteti vagy károsítja (pl. mérgező és halpusztulást okozó vegyszereket juttat élővizekbe).
Egyes különleges esetekben más hatóságoknak is szerepe lehet a természetvédelmi kérdésekben: például tarlóégetés esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a felelős (mivel hozzájuk tartoznak a tűzvédelmi ügyek).
Ha általánosságban úgy érzed, hogy fontos és hasznos lenne, ha részt vennél a szűkebb és tágabb közösség ügyeiben, akkor általános tanácsokat és útmutatót találsz a TASZ honlapján: https://tasz.hu/cikkek/vegyel-reszt-a-kozugyekben-utmutatonk-helyi-aktivistaknak
A konkrét esettől és a körülményektől függően többféle jogi eszközt is igénybe vehetsz.
Jogodban áll természetvédelmi információkat kérni az állami, önkormányzati szervektől. Így megismerheted az eset pontos körülményeit, és azt, hogy a hatóságok mit tettek vagy mit terveznek tenni az ügyben.
Panasszal vagy közérdekű bejelentéssel fordulhatsz a területi természetvédelmi hatósághoz. Természetvédelmi ügyekben alapvetően a megyei kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi főosztályaihoz kell fordulni. Elérhetőségeik ezen a linken találhatóak. Fontos, hogy írásban add be a panaszt, mert szóbeli jelzésre a legtöbb hatóság nem intézkedik.
A hatóság a panasz alapján kivizsgálhatja az ügyet, ellenőrzést végezhet és eljárást indíthat. Egyes esetben az eljárásban ügyfélként is részt vehetsz, ezt a szándékodat jó, ha jelzed is a hatóságnak, és ők eldöntik, hogy megillet-e az ügyfél jogállása. Ügyfélként nyomon követheted a történéseket, észrevételeket tehetsz, sőt jogorvoslatot is igénybe vehetsz. Akár ügyfél vagy, akár nem, érdemes a hatósági ügyintézővel telefonon is tartani a kapcsolatot és tájékozódni az ügy állásáról. Kicsit részletesebb leírást itt találsz a panaszokról: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/5/JEGYZ00401.
Az ügyet bejelentheted az illetékes nemzeti park igazgatóságának is, akik szakértelmükkel, szakmai tekintélyükkel segíthetnek az ügy elintézésében. Bennük könnyen szövetségesre találhatsz, hiszen elsődleges feladatuk a természeti értékek megőrzése.
Természetkárosítás esetén a természetvédelmi őröknél vagy a rendőrségen is bejelentést tehetsz, hiszen ezek szabálysértésnek, súlyosabb esetben bűncselekménynek is minősülhetnek.
Helyi vagy országos természetvédelmi civil szervezetekhez is fordulhatsz. A jogszabályok nekik még több jogot biztosítanak természetvédelmi ügyekben, és a szakmai tudásuk, kapcsolatrendszerük is megvan. A civil szervezetek például intézkedést kérhetnek az állami szervektől, de indíthatnak közösségi érdekű pert is a természeti érték vagy terület károsítója, veszélyeztetője ellen. A környezet- és természetvédelmi civil szervezetek működési területükön ügyfélként vehetnek részt a közigazgatási eljárásokban is. Sok segítséget kaphatsz például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME) itt: www.mme.hu. Terepi segítséget tud nyújtani többek között az Országos Természetőr Egyesület is: http://www.termeszetor.hu/.
Bizonyos esetekben a polgári jogi eszközök is hatékonyak lehetnek, bár ezeket közvetlenül csak ritkán tudod igénybe venni. Ennek ellenére jó tudni, hogy a természetvédelmi szabályok, hatósági előírások megszegésével okozott kár miatt a károkozót fokozott felelősség terheli. Elsősorban az eredeti állapotot kell helyreállítania. Kártérítési pert alapvetően a károsult indíthat, így csak akkor teheted ezt meg, ha például védett területen van erdőd, szántód. A társadalmat ért kár megtérítése érdekében azonban az ügyész is pert indíthat, és ezt a lépést bárki kezdeményezheti.
Ha ismert a hatósági ügyintéző, aki a panaszunkat kezelte, akkor érdemes vele telefonon is beszélni, hogy miért nem történt érdemi lépés az ügyben. Sok esetben már ez továbblendíti a megrekedt ügyet. Arra is jó egy ilyen beszélgetés, hogy esetleg további információt nyújthassunk a hatóságnak az esetről.
A természetvédelmi ügyekben nincs fellebbezés másodfokú hatósághoz. A területi és az országos természetvédelmi hatóságok felett azonban szakmai felügyeletet lát el az Agrárminisztérium, hozzájuk lehet esetleg fordulni felügyeleti intézkedésért, ha a hatóság nem végzi jogszerűen a munkáját. A minisztérium utasíthatja a hatóságot a helyes eljárás követésére.
A természetvédelmi tárgyú határozatokkal szemben a bírósági út maradt mint jogorvoslat. A közigazgatási eljárásban részt vett ügyfelek bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A témával foglalkozó és a területen működő vagy országos civil szervezetek ügyfélként bejelentkezhetnek az ilyen eljárásokba, és így pert is tudnak indítani a jogsértő határozat ellen.
Az ügyészséghez is fordulhatsz akkor, ha a természetvédelmi hatóság jogsértő határozatot hoz vagy eljárási gyakorlata nem megfelelő. Ebben az esetben a megyei főügyészségek közigazgatási jogi egységeit kell megkeresned, hogy a hatósági gyakorlat törvényességét megvizsgálja. Szintén az ügyészséghez fordulhatsz panasszal, ha az általad tett rendőrségi feljelentés nyomán nem történt intézkedés, esetleg nem indult vagy eredmény nélkül szűnt meg a nyomozás.
Természeti érték, terület, valamint védett természeti terület veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész polgári jogi keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. Ilyen lépést bárki kezdeményezhet az ügyészségnél, de hatékonyabb, ha egy civil szervezettel vagy nemzetipark-igazgatósággal karöltve fordulsz hozzájuk.
Ha a hatóságok nem tartják vagy nem tartatják be kellő hatékonysággal a természetvédelmi jogszabályokat, fordulhatsz az Alapvető Jogok Biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyetteséhez is. Hosszú távon a „szószóló” közbelépése, állásfoglalásai segíthetnek az ügy kezelésében. Nincs különösebb formai követelmény, de itt is lehet panaszt benyújtani hozzá: https://www.ajbh.hu/en/forduljon-a-biztoshoz.
Általában a természetvédelmi ügyekben tett panaszoknak, bejelentéseknek nincsenek különösebb formai követelményeik. A hatóságnak írt levélről van szó, amely
– tömören, tényszerűen és konkrétan összefoglalja a bejelenteni kívánt eseményt;
– pontosan megjelöli a hatósági eljáráshoz szükséges alapvető tényeket (lehető legpontosabb helyszín, időpont stb.); továbbá
– utalást tesz a lehetséges bizonyítási eszközökre, vagy akár csatol is ilyeneket (pl. fényképek, tanúk vallomásai).
Az interneten böngészve kifejezetten természetvédelmi jellegű iratmintát nehezen találni, de léteznek olyan minták, amiket megfelelően átalakítva, felfrissítve felhasználhatsz a panaszod vagy adatkérésed megfogalmazásához.
– Az EMLA Egyesület iratmintái
– A Levegő Munkacsoport iratmintái
– A TASZ közérdekű adatkéréssel kapcsolatos iratmintái
Információk kérése hatóságoktól
Az élővilággal kapcsolatos adatok közérdekű adatnak számítanak, így a nyilvánosságnak joga van ezeket megismerni.
Vannak olyan adatbázisok, honlapok, ahol kérés nélkül is találsz információkat. A természetvédelmi hatóságok például honlapjukon nyilvánosságra hozzák a megindult eljárásokat és a meghozott határozatokat is, a nemzeti parkok igazgatóságai pedig széleskörű információkat tesznek közzé a természeti értékek leírásától a természetvédelmi őrszolgálat elérhetőségéig.
Természetvédelmi adatokról lehet tájékozódni az állami Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR) is. Itt: http://web.okir.hu/hu/tir.
Ha egy természetvédelmi közigazgatási ügyben ügyfélként jelentkezel be (ezt leginkább egy civil szervezettel karöltve tudod megtenni), akkor betekinthetsz a teljes dokumentációba, valamennyi iratba, és azokról másolatot is készíttethetsz.
Ha nem vagy ügyfél az eljárásban és olyan természetvédelmi adatot, információt szeretnél megtudni, amelyet aktívan nem hoznak nyilvánosságra, akkor azt közérdekű adatkéréssel kérheted ki.
Az adatkérés a következő lépésekből áll (részletes tájékoztató pl. itt: https://www.naih.hu/informacioszabadsag/kozerdeku-adatigenyles-menete):
– Formai kötöttségek nélkül (postai levélben, e-mailben vagy akár szóban) jelezd az érintett adatkezelő szervnek, hogy milyen közérdekű adatot szeretnél megismerni.
– Neked elég a nevedet és azt elérhetőségedet (pl. e-mail-cím) megadnod, ahová a tájékoztatást kéred.
– A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül (nagy mennyiségű adat kérése esetén 30 napon belül) meg kell kapnod.
– A fénymásolással kapcsolatos költséget – ha sok adatot kértél, akkor esetleg a pluszmunka költségeit is – átháríthatják rád. Ennek összegéről előzetesen tájékoztatniuk kell téged. Az áthárítható költséget kormányrendelet szabályozza.
Vannak olyan okok, amelyek alapján az igénylést elutasíthatják. Ha így történik, az írásbeli elutasításban meg kell jelölni annak indokait, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről.
Nem ismerhetők meg
– a személyes adatok;
– a titkosnak (államtitok, adótitok, szolgálati titok stb.) minősített adatok;
– az olyan adatok, amelyek megismerhetőségét törvény vagy az uniós jog korlátozza;
– az üzleti titkok (azonban a bírósági gyakorlat alapján nem lehet üzleti titokként értelmezni a közvagyonnal kapcsolatos szerződések adatait);
– a döntéselőkészítő adatok.
Amennyiben egy döntési eljárás még folyamatban van (pl. egy tevékenység vagy beruházás a tervezés szakaszában), a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános. Az adatot kezelő szerv vezetője azonban már ekkor is engedélyezheti a nyilvánosságra hozatalt. Ha viszont egy döntés már megszületett, akkor az előkészítő anyagok is nyilvánosak, és ezek bemutatása csak indokolt esetekben tagadható meg.
Ha vita merül fel például az üzleti titok vagy a döntéselőkészítő anyag értelmezésével kapcsolatban, vagy más okból nem kaptad meg a kért adatokat, adatkérésedet elutasítják, esetleg túlzottnak találod a kért költségtérítést, akkor az adatkezelőre vonatkozó határidők lejáratát követő 30 napon belül a bíróságon pert indíthatsz.
A pert a következő bíróságokon indíthatod meg, keresetlevél benyújtásával:
– ha egy országos illetékességű adatkezelő nem adja ki az adatot, akkor a megyei törvényszéken (ahol az adatkérést elutasító szerv székhelye van),
– más szervek ellen a megyei bíróság székhelyén lévő járásbíróságon (szintén az adatkezelő székhelye szerint),
– budapesti székhelyű szerv esetén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, vagy budapesti székhelyű országos hatáskörű szerv esetén a Fővárosi Törvényszéken.
Dönthetsz úgy is, hogy az adatkezelő jogsértő eljárása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát kezdeményezed.
A TASZ közérdekű adatkéréssel kapcsolatos iratmintái a segítségedre lehetnek.
Infótörvény: teljes nevén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amelynek 28. § (1) bekezdése alapján lehet adatigénylést előterjeszteni. Ez a jogszabály írja le a legfontosabb eljárási szabályokat is.
Aarhusi egyezmény: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló nemzetközi megállapodás. Magyarország 2001-ben ratifikálta, és a 2001. évi LXXXI. törvényben hirdette ki.
Az adatkérések esetleges költségeinek megállapítását a 301/2016. (IX. 30.) kormányrendelet szabályozza.
Gyakran előforduló ügyek
Sok múlik azon, hogy pontosan hol történik a fakivágás.
Utcában, parkban:
Az országos favédelmi szabályozás szerint jelenleg csak a települések közterületén álló fák, cserjék kivágásához kell engedélyt kérni. Az engedélyezés a fa helye szerinti település jegyzőjének a feladata, akinek a munkáját természetesen az önkormányzati hivatal, sok helyen külön favédelmi referens segíti. Fontos, hogy a fa kivágásának engedélyezésével együtt annak pótlásáról is gondoskodnia kell a hivatalnak. A fakivágási kérelmeket a jegyzőnek helyben szokásos módon (azaz általában az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, ritkábban az önkormányzat honlapján) ki kell hirdetnie.
Kiemelt értékű fa kivágásának kérelmezése esetén az engedélyezési eljárásról szóló hirdetményt is hasonló módon hirdeti ki a jegyző. A helyi és országos civil szervezetek vagy a közvetlenül érintett személyek (pl. telekszomszédok) ügyfélként bejelentkezhetnek az eljárásba, észrevételeket tehetnek, illetve akár fellebbezhetnek is a kivágás engedélyezése ellen. Persze érdemes először tájékoztatást kérni a fakivágás okairól, mert sajnos előfordul, hogy városi környezetben a fák egészsége gyorsabban megromlik és élet- vagy balesetveszélyessé válnak.
Az egyes önkormányzatok helyi rendeletei az országos szabályoknál szigorúbbak is lehetnek, például akár magánterületen álló fák kivágását is engedélyhez köthetik vagy máshogy korlátozhatják. A főváros több kerületében létezik ilyen szabály, de azt, hogy ez pontosan mit tartalmaz, mindig a fa helye szerinti település (kerület) favédelmi referensénél érdemes megkérdezni.
A közterületen álló fák kivágása, csonkolása vagy kipusztulása esetén tehát a helyi jegyzőnél lehet információt kérni (akár telefonon, akár személyesen, akár levélben, akár e-mailben, akár közérdekű adatkéréssel), illetve panaszt tenni. Az engedély nélküli kivágást, a pótlási kötelezettség elmulasztását vagy a szakszerűtlen kezelést, csonkolást a jegyző, illetve az önkormányzati rendészet/közterület-felügyelet szankcionálhatja, ezek szabálysértésnek számítanak.
A legnagyobb probléma, hogy általában a fák sorsáról a lakosok már csak akkor értesülnek, amikor dolgoznak a láncfűrészek. Ezt sajnos jelenleg legfeljebb csak úgy előzheted meg, ha rendszeresen figyeled az önkormányzat hirdetőtábláját, mert a kivágások tervei a legtöbb esetben először ott kerülnek nyilvánosságra.
Közutak mentén:
A települések közterületeitől eltérő szabályok vonatkoznak a külterületi utak (vagyis a településeken kívül futó útszakaszok, például országutak városon kívüli részei) mentén álló fasorokra, amelyekről a közútkezelő rendelkezik: ilyen esetekben náluk lehet tiltakozni a kivágás ellen.
A különféle vezetékek (elektromos áram, gáz stb.) útjában álló fák csonkítását, akár kivágását maguk a szolgáltatók végzik, az ezzel kapcsolatos panaszokat is ők fogadják. A közútkezelők és a közműszolgáltatók jogkörei nagyon szélesek az utak és a vezetékek mentén élő növényzet kivágása kapcsán, ehhez jegyzői engedélyre sincs szükségük. Így amennyiben a hozzájuk intézett panasz nem vezet eredményre, a birtokvédelmi eljárás (lásd itt: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/27/JEGYZ00501) megindítása az egyetlen elméleti lehetőség, amelyet azonban egyrészt csak a birtokában megsértett személy indíthat (beleértve azt is, akinek ingatlanát a fakivágás hátrányosan érinti), másrészt a legtöbbször már csak a fa kivágása után tud megindulni, illetve lezárulni. Így legfeljebb a kivágott fák pótlása érhető el. Hasonló korlátokkal, de polgári per is indítható a fákat kivágó szerv ellen, ha az számodra kárt okoz vagy személyiségi jogaidat sérti.
Erdőkben, természeti területeken:
Erdeinkben – egyes kivételes, kiemelten védett magterületektől eltekintve – erdőgazdálkodás folyik, ami fák kivágásával jár. A természetvédelmi szabályok szerint persze ennél a tevékenységnél is biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. Sajnos azonban sok esetben lehet szabálytalan vagy túlzó fakitermeléssel találkozni.
Az Országos Erdőállomány Adattár térképes keresőjén tájékozódhatsz, hogy mely területek minősülnek erdőnek: https://erdoterkep.nebih.gov.hu/. A nyilvántartott erdőterületen jogszerűen csak a regisztrált erdőgazdálkodó (vagy az ő nevében más) végezhet fakitermelést. Az ilyen tevékenységeket az éves erdőterv alapján kell végezni és be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak (a megyei kormányhivatalok erdőfelügyeleti osztályainak), amely megtilthatja vagy korlátozhatja a fakivágást. Az erdő más célú igénybevételét is az erdészeti hatóság engedélyezheti. Ha nem nyilvántartott erdőről, csak ún. „fásításról” van szó, akkor a terület használója engedély alapján jogosult fák kivágására.
Védett területen (beleértve a Natura 2000 területeket is) jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a fakivágásra. Ezek betartását a természetvédelmi hatóság biztosítja: véleményezi az erdőterveket és beleszólhat a fakitermelések engedélyezésébe is.
Illegális fakitermelés vagy az erdők más módon való károsítása esetén tehát alapvetően az erdészeti hatóságot kell megkeresned, de védett területen vagy védett élőlények érintettsége esetén a természetvédelmi hatósághoz, nemzetipark-igazgatósághoz, természetvédelmi őrszolgálathoz vagy súlyosabb esetben akár a rendőrséghez is fordulhatsz.
Először is érdemes megnézni, hogy a terület védett-e, hiszen védett területek belterületen is vannak (például a Merzse-mocsár Budapesten). Ezt internetes térképes keresők segítségével tudod ellenőrizni, például itt: http://web.okir.hu/map/?config=TIR&lang=hu. Az is lényeges, hogy ha lápról van szó, akkor a terület külön védetté nyilvánítás nélkül, a törvény erejénél fogva védett.
Ha védett területről van szó, akkor nagyon szigorúak a szabályok, és ez súlyos jogsértés – a természetvédelmi hatóságnak (az illetékes megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztályának vagy helyi védettség esetén a jegyzőnek), a nemzeti park igazgatóságának, a természetvédelmi őröknek, de akár a rendőrségnek is bejelentheted, hiszen feltehetően ez már a természetkárosítás bűncselekményének gyanúját is felveti.
Ha a terület nem védett, ez a tevékenység nagy valószínűséggel akkor is jogsértő. Egyrészt azért, mert a kisebb vizes élőhelyeken gyakran előfordulnak védett vízi szervezetek, amelyeket ez a tevékenység károsít (pl. békák szaporulatát pusztítja el vagy vízimadarak fészkeit teszi tönkre). Emiatt szintén a természetvédelmi hatósághoz és a rendőrséghez lehet fordulni.
Másrészt azonban nemcsak a természetvédelmi szabályok tiltják a hasonló cselekedeteket, hanem – ha nincs rá engedély – a hulladékgazdálkodási előírások is, hiszen az építési törmeléket „akárhová” nem lehet lerakni. Belterületen a jegyzőt, önkormányzati rendészetet, közterület-felügyelőket lehet megkeresni, külterületen pedig a hulladékgazdálkodási hatóságot, amely a természetvédelmi hatóságtól elkülönítve, de a megyei kormányhivatalok ugyanazon főosztályán belül működik.
Fontos tudni, hogy Magyarországon jelenleg minden fecskefaj védett, ráadásul sajnos évről évre csökken az egyedszámuk. Sok tévhit kering a fecskefészkek eltávolításával kapcsolatban, de le kell szögezni, hogy a fészek leverése egész évben szigorúan tilos: súlyos bírság, sőt büntető feljelentés is járhat érte. A költési időn kívül, szeptember és április között kivételes esetben, ha nagyon indokolt, akkor a természetvédelmi hatóság (a megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztálya) engedélyezheti a fészek áthelyezését, de költési időben ilyen engedély sem adható ki.
Ha valahol gondot okozna a fecskefészek, a „fecskepelenka” használata javasolt. Ez egy fészek alá szerelt fa vagy műanyag lap, mely felfogja a fecskepiszkot, így az könnyen eltakaríthatóvá válik. Érdemes mesterséges fészkeket is kihelyezni, mert ebben az esetben a fecskék itt fognak költeni és nem egy esetlegesen az emberi tevékenységeket zavaró helyen.
Ha fecskefészkek leverését látod, azonnal szólj az illetőnek, hogy ezt hagyja abba, mert jogellenes és természetpusztító magatartás. Ha nem hagyja abba, akkor a természetvédelmi hatóság, a természetvédelmi őrszolgálat segíthet, de a rendőrséget is érdemes hívni, mert ők gyorsan a helyszínre tudnak érkezni és meg tudják akadályozni a visszafordíthatatlan károkat.
Az erdőket, turistautakat járva gyakran találkozunk a természetben motorozó, a talajt, növényzetet erősen károsító, az állatok nyugalmát megzavaró motorozással. Fontos tudni, hogy a védett területeken (beleértve a Natura 2000 területeket is) minden járművel tilos, illetve engedélyköteles a behajtás, szabadidős jellegű motorozásra pedig a természetvédelmi hatóság nem nagyon ad ki engedélyt.
A nem védett területen lévő földutakon csak a közlekedési és a természetvédelmi szabályok betartásával lehet járművekkel közlekedni, bármilyen védett élőlényt károsítani, veszélyeztetni tilos. Ahol nincs kijelölt út, ott egyáltalán nem szabad motorozni, de az erdőtörvény külön kiemeli, hogy erdőben még az utakon sem lehet motorozni. A magánutakra sem szabad engedély nélkül behajtani, így ki lehet jelenteni, hogy terepmotorozni leginkább csak lezárt, kijelölt pályákon lehet.
Ha ilyen jelenséggel találkozunk a természetben, akkor az nagy valószínűséggel illegális. Bejelenthetjük a természetvédelmi hatóságnak, a természetvédelmi őröknek, a nemzeti parknak, a rendőrségnek, vagy szólhatunk polgári természetőröknek, helyi természetvédő szervezeteknek is.
Mit tehetsz még? Nézd meg, hogyan szervezhetsz közösséget, hogyan léphettek fel másokkal együtt még hatékonyabban a természetkárosítások ellen.