A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért budapesti és környékbeli iskoláknál vizsgálja a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink. Az akcióhoz 24 iskola csatlakozott.
Milyen eszközzel mérik a légszennyezést?
A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO2) gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be. Az úgynevezett diffúziós cső működési elve, hogy a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO2). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki kinyitva, majd visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmentalhoz, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg.
Milyen légszennyező anyagot mér ez az eszköz?
Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NOx) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, illetve nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak. A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is.
Mennyire megbízható ez az eszköz?
A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban, és a hivatalos mérőállomásokkal összevetve is pontos adatokat szolgáltat.
Miért végez saját méréseket a Greenpeace? Valami gond van a hatósági mérőhálózattal?
A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autók, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a csomópontokra kihelyezett mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok nem mindig vannak az iskolák közelében, és nem is a gyerekek légzési zónájának magasságában mérnek. Minél több adatunk van, annál pontosabban látjuk a légszennyezettség mértékét és az abból fakadó egészségügyi kockázatokat egy adott területen.
Hol történnek mérések?
A mérőeszközöket 24 budapesti és környékbeli iskolához tettük ki. A mérést az iskolák vezetőségének, tanárainak tudtával, beleegyezésével, együttműködésével végezzük. Az iskolák listáját a mérési eredményekkel együtt publikáljuk majd.
Milyen időszakban történik a mérés?
Az első mérés 2019. március 18. és április 1. között zajlik, de a program iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy további iskolákban is tervezünk kihelyezni mérőeszközöket.
Mikor és hol lesznek nyilvánosak az eredmények?
Az eredmények várhatóan április közepén lesznek nyilvánosak, és megküldjük majd őket közvetlenül az iskoláknak, valamint a honlapunkon is publikáljuk őket.
Miért ezeken a helyszíneken mérnek?
Olyan iskolákat kerestünk, amelyek maguk is nyitottak voltak a témára és örömmel vették a mérőműszer kihelyezésének ötletét. Emellett törekedtünk arra is, hogy minél több kerületben mérhessünk, és az iskolák között legyenek olyanok is, amelyek forgalmas utak mentén vannak, ahol a levegő szennyezettsége fokozott egészségügyi kockázatokat jelent.
Állj ki a tiszta levegőért!
Évente közel 13 ezer ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt Magyarországon. Írd alá a petíciót, lépj fel te is a légszennyezés ellen!