Az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alap arra a célra szolgál, hogy a tagállamok enyhíthessék a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit, amit jelentős mértékben zöld fejlesztésekre kell fordítani. Magyarország elkészítette és április 14-én közzé tette az Alap által biztosított összeg felhasználására vonatkozó Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET). A 9 komponensből álló terv mintegy 5797 milliárd forintnyi beruházást vett számításba. A Tervet társadalmi egyeztetés keretében április 30-ig lehet véleményezni, a Greenpeace a környezetvédelmi aspektusú elemeit értékelte.

Általános észrevételek

A HET rövid távon kíván gyors gazdasági növekedést elérni, a HEE céljának megfelelően. Az ebből a szempontból rövidtávú eredményeket célul kitűző beavatkozás érthető a koronavírus-járvány gazdasági hatásának fényében, ellenben figyelembe kell venni azt is, hogy meg kell teremteni a folyamatos gazdasági növekedésre építő gazdasági modell növekedésen túli, nemnövekedési alternatíváját.

A HEE által kitűzött célt, miszerint a rendelkezésre álló összeg legalább 37%-át klímapolitikai célokra kell elkölteni, túlteljesíti a HET, bár a konkrét érték (51%) kiszámításának módja nem teljesen egyértelmű. Fontos továbbá, hogy a tervezett beruházásokat meg kellett vizsgálni környezeti szempontból („zöld dimenzió”), illetve a „ne okozz jelentős kárt” elv mentén. Elismerve, hogy más uniós és hazai forrásokból további környezeti relevanciájú fejlesztések, beruházások, támogatások is megvalósulnak, illetve, hogy a HET időtávja nem elégséges hosszabb távú, rendszerszintű kérdések kezelésére, úgy látjuk, hogy az éghajlati és ökológiai válságok megoldásához kevés, ha továbbra is döntően a növekedést fókuszba állító beruházásokra támaszkodunk.

A HET igyekezete, hogy környezeti értelemben jól hasznosuló beruházások valósuljanak meg, örömteli, hiszen számos, régóta megoldásra váró probléma rendezésére vállalkozik. Mindez, a fentiek tükrében vizsgálva, illetve különös tekintettel a készítéséhez rendelkezésre álló relatíve rövid időre is, elfogadható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül értékeljük a HET által felvázoltakat, elsősorban azokon a pontokon, ahol a legnagyobb hiányosságokat tapasztaltuk.

Felzárkózó települések

Komoly lehetőségként tartjuk, hogy energetikai eszközökkel is javítani tervez a HET a leghátrányosabb helyzetű települések környezeti állapotán. A javasolt energiahatékonysági (felújítások) és energiatermelési intézkedések (közösségi megújulós termelés) jelentős helyi levegőtisztasági eredményeket hozhatnak, amit azonban ki kell egészíteni szemléletformálással is (főleg a helytelen égetés, hulladékégetés terén). Az intézkedéseket, a tapasztalatok feldolgozásával, javasoljuk a beazonosított 300-on túlmenően, további településekre is a lehető leghamarabb kiterjeszteni. Ezen felül javasoljuk a tervek kidolgozásánál olyan jó példák figyelembe vételét, ahol hosszú távon sikerült környezeti és társadalmi eredményeket elérni a megújulók alkalmazásával (pl. Wildpoldsried, Németország).

Vízgazdálkodás

Egyetértve a vízgazdálkodási komponenshez tartozó, szemléletformálást célul kitűző reformok között az „Éghajlati eredetű károk mérséklésének lehetőségei a mezőgazdaságban” fejezetben felsoroltakkal, felhívjuk a figyelmet, hogy a fejezetben említettek megvalósításában nagy segítséget nyújtana egy regionális fajtanemesítő intézeti hálózat. Ez a szükséges, a klímaváltozással kapcsolatos kutatások végzésén túl segíthetné honos, termeszthető növényfajták kereskedelmi forgalomba hozatalát, elérhetővé tételét, termesztésbe vonását.

Fenntartható zöld közlekedés

Örömteli, hogy miután az elmúlt évtizedekben az autós közlekedés fejlesztése volt a meghatározó Magyarországon, immár a kötöttpályás közlekedés van a fókuszban. Azonban nem látjuk a rendszerszintű felkészülést a belső égésű járművek kivonására, és a nem motorizált közlekedés, illetve a mikromobilitás kérdéskörei is gyakorlatilag hiányoznak a HET-ből. Mindössze 260 km-nyi EUROVELO kerékpárút fejlesztése található benne, a közösségi közlekedésen túl a helyi fenntartható közlekedésre nem jutott figyelem. Ennél lényegesen nagyobb szerepet kellene a területnek biztosítani, az önkormányzatok érdemi bevonásával.

Energia – Zöld átállás

A NEKT üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó céljának (40%-os csökkentés 2030-ig) uniós szinthez (legalább 55%) való igazításához, a magasabb ambíciószinthez szükséges intézkedések vizsgálatát üdvözöljük, azzal a kitétellel, hogy mindent meg kell tenni az 55%-ot meghaladó eredmény eléréséhez, mivel a számítások szerint 65%-os csökkentés szükséges a párizsi 1,5 fokos cél teljesíthetőségéhez.

A napenergiás fejlesztéseknél jó irányt jelent, hogy hangsúlyosan megjelenik benne a háztartási rendszerek kérdése, a beruházások támogatása. Ezzel együtt súlyos, alapvető hibának tartjuk, amit sajnos a NEKT-tel kapcsolatban is el kellett mondanunk: hogy az energiahatékonyság és -takarékosság kérdéseit a HET is jobbára negligálja. Márpedig a hazai ingatlanállomány modernizációjának környezeti, gazdasági és mérnöki szemmel is alapja kell legyen az energiahatékonyság és -takarékosság szempontja. Az épületenergetikai rendszerek tervezési alapját az épületek üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges energiamennyiségnek a biztosítása képezi. A jelenlegi állapotból való kiindulás azonban azt fogja eredményezni, hogy igen sok pénz befektetésével, egyszerűen más módon oldanánk meg az épületállomány energiapazarló üzemeltetését.

A fentieket is figyelembe véve, nem látjuk biztosítottnak, hogy a javasolt átlagos rendszermérettel (4-5 kW) megoldható lenne a lakossági fűtés (és HMV készítés) elektrifikációja, még a tervezett „legalább” 200 000 háztartás esetében sem. Nem látszik ráadásul, hogy a HET számolna a napenergiának a termelés és az energiaigény jelentkezésének különbségéből fakadó korlátaival (azaz, hogy az energiatermelés csúcsa nyáron, a fűtési igény pedig télen jelentkezik).

Sajnos, a HET sem teszi érthetővé a kormányzati megközelítést, ami a szélenergia felhasználásának a növelését továbbra is kizárja Magyarországon, holott tanulmányok sora bizonyítja, hogy az ország adottságai megfelelőek a szél nagyobb mértékű kihasználására.

Átállás a körforgásos gazdaságra

A körforgásos gazdaság kérdésköre jobbára a hulladékgazdálkodásra fókuszál. Komoly hiányosságnak tartjuk, hogy a terv nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. A hulladékok keletkezésének megelőzése (1) nem tűnik szempontnak, illetve az újrafelhasználás (2) is kevés figyelmet kap, inkább a hulladékok anyagában történő újrahasznosításának (3) megoldására fókuszál a HET. Úgy gondoljuk, hogy a hierarchia (1)-(2) lépcsői esetében is van tér az innovációnak és támogatásnak, az állami beavatkozásnak. Az újrafelhasználás esetén kifejezetten fontos látni, hogy pl. a visszaváltási díj szükséges, de önmagában nem elégséges intézkedés ahhoz, hogy az érintett szereplők létrehozzák, biztosítsák és üzemeltessék a szükséges kereteket, erőforrásokat és infrastruktúrát, és a gyakorlatban is biztosítsák az egyszer használatos csomagolóanyagok tényleges teljeskörű hasznosítását.

Az illegális lerakók felszámolásánál külön ki kellene térni a veszélyes hulladékokat tartalmazó korábbi szennyezésekre, különös tekintettel az ivóvízbázisokat, vagy vizes élőhelyeket veszélyeztetőkre.

A szennyvízkezelésnél javasoljuk figyelembe venni a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágyának és szennyvizek kezelésének a megoldását, mivel ez hiányzik a HET-ből.