Halászhálóba gabalyodott hosszúszárnyú bálnát mentett meg a Greenpeace Arctic Sunrise nevű hajójának legénysége Mexikó partjainál. Az október 21-én történt eset jól szemlélteti azt a veszélyt, amivel a tengeri emlősök szembesülnek. Évente ugyanis több mint 300 ezer delfin és bálna esik áldozatul annak, hogy az ipari halászatban használt hálókba, kötelekbe tekerednek, ami ezeknek a tengeri emlősöknek a vezető halálokává vált. Ezen kívül rengeteg óceáni élőlény pusztul el abban, hogy hajóknak ütköznek, de a tengerek műanyagszennyezése is egyre súlyosabban fenyegeti őket.
A hosszúszárnyú bálna egy Oregonban bejegyzett rákászhajóról származó halászhálóba gabalyodott bele. A hajót üzemeltető társaságot már korábban összefüggésbe hozták bálnák halálával, és a Központ a Biológiai Sokféleségért nevű nonprofit szervezet (Center for Biological Diversity) pert is indított ellenük.
Bár az ilyen esetekben a rutineljárás az illetékes hatóságok riasztása de a távolság és a bálna életét fenyegető közvetlen veszély miatt az Arctic Sunrise legénysége úgy döntött, hogy gyorsan a tettek mezejére lépnek. Eközben a nemzetközi Greenpeace munkatársai a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalon keresztül jelentették az esetet a hatóságoknak.
Ignacio Soaje, az Arctic Sunrise elsőtisztje elmondta: „Amit az Arctic Sunrise csapatával elértünk, az azon ritka esetek egyike, ahol az emberi beavatkozás jót tesz. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy évente több százezer bálna és delfin pusztul el a halászati ipar miatt. Miközben egy bálnát megmentettünk, ugyanazon a napon közel ezer másik bálna esett áldozatul annak, hogy halászhálókba akadtak és megfulladtak. Nem engedhetjük meg, hogy ilyen áldozatokkal működjön ez az iparág.”
„Az óceánok egészsége kihat a Föld teljes ökoszisztémájára, és a bálnáknak fontos szerepe van ennek az egyensúlynak a fenntartásában. Ez az eset még nyomatékosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy nemzetközi fellépésre van szükség óceánjaink és az élőviláguk védelmében.” – tette hozzá Soaje.
A védett óceáni övezetek kulcsszerepet játszanak a tengeri élővilág, köztük a bálnák védelmében, hiszen ezek létrejöttével kritikus táplálkozó- és szaporodóterületeken korlátoznák a halászati tevékenységet. A márciusban elfogadott globális óceánvédelmi egyezmény példátlan lehetőséget kínál arra, hogy a nyílt tengereken létrehozzák ezeket a területeket, és ezzel biztosítsák a bálnák és minden más tengeri faj megóvását. Az egyezményről az ENSZ keretein belül állapodtak meg a kormányok azzal a céllal, hogy 2030-ig a nyílt tengerek 30%-át védetté kell nyilvánítani.
Nemzetközi petíciónkban arra kérjük a világ vezetőit, hogy mielőbb cselekedjenek: léptessék életbe ezt az egyezményt, és kezdjék el kijelölni a védett övezeteket a nyílt tengereken.