A klímaváltozást és az ukrajnai háborút fosszilis tüzelőanyagok és az attól való függőség hajtja. Minden alkalommal, amikor külföldi olajcégek orosz olajat vagy gázt vásárolnak, hozzájárulnak a háború finanszírozásához. Az európai országok pedig a fosszilisek megvásárlásán túl arra is több milliárd eurót költenek, hogy hadseregeik az olaj, a gáz és a szén kitermelését, valamint Európába történő szállítását biztosítsák. Ahhoz, hogy béke legyen a Földön és megállíthassuk bolygónk felmelegedését, az országoknak villámgyorsan csökkenteniük kell a fosszilisektől való függőségüket, a pénzt pedig megújuló energiahordozókba és energiahatékonysági fejlesztésekbe kell befektetniük. A szél- és napenergia rendszerek telepítése ráadásul sokkal gyorsabban megy, mint a fosszilis tüzelőanyagokhoz szükséges infrastruktúra kiépítése.
„Az ember által okozott klímaváltozás és az Ukrajnában zajló háború gyökerei ugyanazok: a fosszilis tüzelőanyagok és az attól való függőség.” – mondta Szvitlana Krakovszka ukrán klímakutató, miután Oroszország, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelője megszállta hazáját.
Krakovszka február végén kijevi otthonában dolgozott, és arra készült, hogy az ukrán delegáció vezetőjeként részt vegyen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentésének jóváhagyó ülésén. A bombázások miatt azonban le kellett mondania a részvételt. Egy hónappal később az ukrajnai háború humanitárius válsággá dagadt: az ENSZ adatai szerint április közepéig mintegy 5 millió ember menekült el az országból és a becslések szerint 12 millió embernek volt szüksége sürgős segítségre, mert nem jutottak hozzá elegendő élelmiszerhez, vízhez és orvosi ellátáshoz.
Az orosz hadigépezet olajjal és gázzal működik
Az orosz hadigépezetet fosszilis energiahordozók hajtják. A jelentések szerint a Rosznyefty, Oroszország egyik legnagyobb olajvállalata a hadseregük fő üzemanyagszállítója. A Rosznyefty ráadásul külföldi cégeknek is szállít kőolajat, köztük a MOL-nak. Tehát minden alkalommal, amikor más olajcégek orosz olajat vagy gázt vásárolnak, egyúttal hozzájárulnak a háború finanszírozásához is.
A hírek szerint a Rosznyefty, valamint két leányvállalata, a Rosznyefty-Aero és a Transznyefty már évekkel a háború kitörése előtt is üzemanyagbeszállítói voltak az orosz hadseregnek és azok most, az invázió idején is. [1]
Ahhoz, hogy megállíthassuk a háborút, a lehető leggyorsabban le kell válnia a világnak az orosz fosszilis energiahordozókról – globális embargóra és azonnali humanitárius segélyekre van szükség.
A kőolajnak és a földgáznak más háborúkban is nagy szerepe volt
A fosszilis energiaforrások már sok korábbi háborúért feleltek. Szerepet játszottak a nyolcvanas években az iraki-iráni háborúban, a ‘90-’91-es Öbölháborúban és az 1983 és 2005 között zajló szudáni polgárháborúban is. A Greenpeace már korábban is szót emelt a konfliktusok ellen, különösen az utolsó iraki háború idején.
Az 1990-ben kitört Öbölháború nagyrészt olajjal kapcsolatos konfliktus volt. Az olajár-politika és az olajból származó bevételek adtak ürügyet Iraknak arra, hogy megtámadja Kuvaitot. Az Egyesült Államok és szövetségesei pedig szintén az olaj miatt léptek gyorsan közbe, hogy megvédjék a saját és az OECD országok hozzáférését a fontos kuvaiti olajkészletekhez.
A kőolajnak a szudáni polgárháborúban is jelentős szerepe volt. Dél-Szudánban külföldi olajvállalatok végeztek nagyarányú olajkitermelést, semmibe véve az emberi jogokat, és tovább súlyosbítva ar országban már eleve régóta fennálló konfliktust. Abban a háborúban 1983 óta kétmillió ember halt meg és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására, ráadásul visszatérő járványok és éhínség is sújtotta a lakosságot.
Az olajtársaságok még a háborúból is profitálnak
Az ukrajnai háború kezdetén az olajtársaságok a kibontakozó energiaválságot arra használták fel, hogy még több profitra tegyenek szert. A Shell például akciós áron gyorsan bevásárolt orosz olajból, és csak akkor tett ígéretet arra, hogy lemond erről az üzletről, amikor a piszkos ügyleteik nyilvánosságra kerültek. Mostanra legalább részben a BP is szakított az orosz Rosznyefttyel, és a francia Total is ígéretet tett arra, hogy 2022 végétől nem vesz több olajat Oroszországból.
A fosszilis kereskedelem egy rendkívül igazságtalan rendszert tart fenn
A békéhez és a klímaválság mérsékléséhez a kormányoknak csökkenteniük kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, végső célként pedig meg kell szüntetni ezen használatát.
A világgazdaság ma még mindig nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokon alapul. A globális energiamix több mint 80%-át ezek teszik ki, és amíg ez így van, addig sok ország számára csak mások kegyétől függ az energiabiztonság.
Az egyes országok döntéshozói egyáltalán nem hitelesek, amikor azt állítják, hogy kiállnak a békéért, ha eközben továbbra is a fosszilisek megvásárlásával finanszírozzák a háborút, vagy, ha a katonai kiadásaik jelentős részét a fosszilisekre fordítják: a Greenpeace 2021-ben készült elemzése szerint az EU katonai misszióinak csaknem kétharmada az olaj- és gázkitermelést, valamint a fosszilisek Európába irányuló szállítását biztosítja. Az olasz, a spanyol és a német kormány például 2018 óta együttesen több mint 4 milliárd eurót fektetett be a klímaváltozást súlyosbító fosszilis tüzelőanyagok védelmébe. Az Ukrajnában dúló háború árnyékában nyilván az sem megoldás, hogy az orosz olajról és gázról más országokból származó fosszilisekre állunk át, hiszen így a geopolitikai hatalom és a visszaélések finanszírozása csak átkerül egyik helyről a másikra.
Mindeközben a fosszilis nagyhatalmak büntetlenül érvényesíthetik a saját érdekeiket akár az egész világ kárára. A legutóbbi COP26 klímakonferencián a vezető olaj- és szénkitermelők, köztük Szaúd-Arábia és Ausztrália meghiúsították, hogy bekerüljön a készülő megállapodás végleges szövegbe a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása.
A béke záloga a megújuló energia
Ahhoz, hogy egy igazságosabb és békésebb világban élhessünk, az országoknak csökkenteniük kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségüket. A gyors átálláshoz az kell, hogy a gazdag országok csökkentsék az energiaigényüket, és a lehető legmagasabb szintre növeljék az energiahatékonyságot, a fennmaradó energiaszükséglet kielégítését pedig megújuló energiaforrásokkal oldják meg.
A fosszilisektől eltérően megújulók még soha nem okoztak geopolitikai küzdelmeket, azokból pedig még nem finanszíroztak háborút. A megújulókhoz szükséges infrastruktúrát sokkal jobban lehet lokalizálni, azaz a nap-, a szél- és a geotermikus energiát is helyben termelik és helyben használják. A megújulók széles körű használata abban is segíthet, hogy csökkenjen a nemzetközi kereskedelem az emberi jogi szempontból aggályos országokkal, ráadásul segítene megvédeni a fogyasztókat a hirtelen elszálló energiaáraktól, ami a globális energiaválság nyomán most is tapasztalható a fosszilisek piacán.
Az energiabiztonság és az éghajlatvédelem
A megújulók és az energiahatékonyság kombinációja sokkal előnyösebb az energiabiztonság szempontjából, mint a más országok fosszilis energiahordozóitól való függés. Ezzel a kombinációval 2030-ra akár egynegyedével is csökkenteni lehetne a globális energiaigényt. Az energiamegtakarítás felét-háromnegyedét az energiahatékonyság növelésével lehetne elérni, a többit pedig megújuló energiaforrások biztosítanák. Ez óriási hatással lenne a klímaváltozásra is, hiszen a bolygó felmelegedésének első számú felelőse a fosszilis energia.
A gyors átállás és egy igazságosabb energiarendszer kialakítása nagyon is lehetséges. A megújulók telepítése ugyanis sokkal gyorsabban megy, mint a fosszilis tüzelőanyagokhoz szükséges infrastruktúra kiépítése: míg egy naperőműpark felépítése csupán két év, egy új olajmező megnyitásához szükséges idő ennek többszöröse.
Ha a világon egyre többet fektetnének be megújulókba, akkor az egyre olcsóbb és egyre versenyképesebb megoldásokat szülne. Marokkó és Egyiptom például nem csak rohamosan növeli a megújulóenergia-kapacitásait, hanem a más országokkal közös projektjeikkel arra is jó példát szolgáltatnak, hogy az együttműködéssel minden fél gyorsabban haladhat.
Ami most történik a világban, az esélyt is jelent a kormányok számára, hogy megtörjék a fosszilis tüzelőanyagok uralmát, és megalapozzanak egy zöldebb, békésebb jövőt. A békéért és a saját biztonságunkért a lehető leggyorsabban át kell állnunk a hatékony megújuló energiaforrásokra.
[1] A Rosznyefty 2017-es orosz nyelvű jelentése szerint a cégcsoport vállalatai látták el az orosz védelmi minisztériumot, az Orosz Föderáció Nyomozóbizottságát, az Orosz Vészhelyzeti Minisztériumot, az orosz Belügyminisztériumot és az Orosz Gárdát.