Nagy port kavart a médiában, hogy a 2021-es glasgow-i klímacsúcsra 400 magánrepülővel érkeztek a résztvevők. Klímavédelmi konferenciára magángéppel érkezni olyan abszurd, mint szemétszedő eseményen PET-palackokat eldobálni. Sőt, talán abszurdabb, mivel a világ vezetőinek éppen azon kellene dolgoznia, hogy hogyan szorítsuk ki a fossziliseket az életünkből, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát. De nem kell klímakonferenciára menni ahhoz, hogy lássuk, az éghajlatromboló alternatívák még mindig jelentős előnyben vannak a zöld megoldásokhoz képest. Olyan világban élünk, ahol a fosszilis ipar mindent ural, és a nagy szennyezők, mint a repülés, több támogatáshoz jutnak, mint a jövőnk szempontjából sokkal fenntarthatóbb vonatközlekedés. A kormányoknak kell biztosítani az igazságos átmenetet, hogy a klímasemleges közlekedésre való átállás olyan módon történjen meg, melynek az állampolgárok és a bolygónk egyaránt nyertesei lesznek. A Greenpeace nemzetközi kampányt is indított a cél eléréséért. Azt várjuk az Európai Uniótól, hogy tiltsa be a rövid távú repülőjáratok egy részét és juttassa előnyhöz a vasúti közlekedést.
A rövid távú repülőjáratok éghajlatromboló kibocsátása többszöröse az alternatív közlekedési formát nyújtó vonatozásnak. Ezen nincs mit vitatkozni. A vonatközlekedés árával, gyorsaságával és a szolgáltatás színvonalával viszont már lehet. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, lássuk először, mi most a helyzet.
Párizs-Amszterdam, Budapest-Bécs. Mindkettő olyan útvonal, mely könnyen, gyorsan teljesíthető vonattal. Az említett európai fővárosok között mégis rendkívül forgalmas a légi közlekedés. Szervezetünk felkérte az OBC Transeuropa (OBCT) intézetet, hogy végezzen kutatást és vizsgálják meg az Európán belüli (EU, Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc) legnépszerűbb, legforgalmasabb rövid távú repülőjáratok útvonalait és vessék azokat össze az ugyanazon útvonalakon közlekedő vonatjáratokkal. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy az Unión belüli legforgalmasabb rövid távú repülőjáratok harmada már most kiváltható lenne hat óránál rövidebb vonatúttal. Ha ez megtörténne, akkor jelentős mennyiségű üvegházgáz-kibocsátást spórolhatnánk meg. Ráadásul az esetek döntő részében érdemében nem lenne hosszabb az utazással töltött idő.
A jelentés eredményeire támaszkodva kampányt indítottunk, hogy az Európai Unió rendeljen el tilalmat azokra a rövid távú repülőjáratokra, melyek legfeljebb hatórás vonatúttal kiválthatóak. Ez persze nem történhet meg anélkül, hogy nem fejlesztik Európa-szerte, így Magyarországon is a vasúti közlekedést, hogy az mindenki számára elérhető, megfizethető és kényelmes utazási alternatíva legyen.
| A jelentés főbb megállapításai: – Az EU-n belüli 150 legforgalmasabb repülőjáratot tekintve 51 járat esetében van 6 órán belüli vasúti összeköttetés (ez a repülőutak 34 százalékát jelenti). 21 repülőjárat pedig négy órát nem meghaladó vonatúttal kiváltható – ilyen például a már említett Budapest-Bécs útvonal. – Jelenleg az EU-n belüli legforgalmasabb 150 járat csupán 27 százalékánál érhető el közvetlen éjszakai vasúti összeköttetés. – A légi közlekedés károsanyag-kibocsátása olyan jelentős, hogyha az Európán belüli 250 legforgalmasabb útvonalon vasúti járattal helyettesítenénk a repülést, azzal 23,5 millió tonna szén-dioxidot, azaz Horvátország éves kibocsátásának megfelelő kibocsátást előzhetnénk meg. Egy, a tanulmányban is kiemelt közvélemény-kutatás szerint az európaiak 62 százaléka betiltaná a rövid távú repülőjáratokat. Az elmúlt évtizedekben a repülés volt az a szektor, ahol leginkább nőtt az üvegházgáz-kibocsátás: az Unióban 2009 és 2019 között 29 százalékkal nőtt a közlekedés károsanyag-kibocsátása. |
A klíma- és ökológiai válság jelenlegi szintjén válságkezelésre van szükség. Az élet semmilyen területén nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig. A közlekedési szektorban ezt az jelenti, hogy sürgősen át kell térnünk a fenntartható, tiszta közlekedésre. A megválasztott politikusok feladata gondoskodni arról, hogy ez igazságosan menjen végbe. A szennyezők megadóztatásával mindenki számára elérhető és vonzó alternatívává kell tenni a klímavédő közlekedési formákat. Jelenleg ennek éppen az ellenkezője történik. A légi közlekedés szemben a sokkal környezetbarátabb vasúti közlekedéssel gyakorlatilag adómentes, és ez jelentős versenyelőnyt jelent a repülésnek. Ezzel az emberiség nem csak kollektíven maga alatt vágja a fát, de még azoktól az embertársainktól is elvesszük a lehetőséget, akik klímavédő alternatívákat szeretnének választani. Elég volt abból, hogy a közpénzeket az emberek, köztük az alacsonyabb jövedelemből élők megsegítése és a közös jövőnk biztosítása helyett a nagy szennyezők támogatására használják.
Hazánkban különösen fontos, hogy fejlődjön a vasúti infrastruktúra, hogy a vonatok gyorsabban és gyakrabban járjanak. A vonatjegyeknek mindazonáltal megfizethetőnek is kell lenniük, ezért a kormánynak célzott támogatást kell nyújtania a vasúti ágazatnak, amely garatnálni tudja, hogy a vonatközlekedés az alacsonyabb jövedelemből élők számára is megfizethető legyen. Elfogadhatatlan, hogy a repülési ágazat adókedvezményei miatt Budapestről Debrecenbe eljutni vonattal sokszor többe kerül, mint Ferihegyről fapados járattal elrepülni mondjuk Krakkóba.
A légi közlekedés károsanyag-kibocsátása a 26., Glasgowban tartott klímacsúcson (COP26) is napirenden volt. A döntéshozók a repülés karbonlábnyomának csökkentésére azonban olyan javaslatokat tettek, ami nettó zöldrefestés. Ahelyett, hogy a rövid távú, vonattal kiváltható felesleges repülőutakat korlátoznák, a világ vezetői azon matekoznak, hogy a kibocsátott CO2-t hogyan lehet „kiváltani”, illetve „semlegesíteni” például nehezen ellenőrizhető ökológiai és egyéb kockázatokat jelentő faültetésekkel vagy az ún. „fenntartható üzemanyagok” használatával, mint amilyenek a megkérdőjelezhetően zöld bioüzemanyagok.
Kötelező érvényű tilalmakra, előírásokra van szükség, nem kijátszható álmegoldásoka. Ebben a világ minden országának, és minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is hatalmas a felelőssége. A közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások ahelyett, hogy csökkennének, évek óta emelkednek, miközben tudjuk, hogy már csak 9 évünk van hátra cselekedni, hogy elkerülhessük a globális károsnyagkibocsátásunkkal okozott klímaváltozás katasztrofális hatásait.