A különböző környezetpusztító emberi tevékenységek már számtalan növény- és állatfaj kipusztulását okozták. Tetteink és azok következménye óriási figyelmeztetés a jövőre nézve: előrevetíti, hogy milyen további fajokat fogunk elveszíteni.
Egy-egy faj kihalása történhet természetes módon is, de legtöbbször sajnos az ember a hibás. A vadászat, a gyarmatosítás, a vadon élő állatok nemzetközi kereskedelme, a mezőgazdaság földéhsége, különösen a mai nagyüzemi mezőgazdaság hatása, valamint a levegőszennyezés és a klímaváltozás mind óriási veszélyt jelentenek az élővilágra. Napjainkban egymillió állat- és növényfaj van a kipusztulás szélén.
Az alábbiakban 18 állatfajt mutatunk be, amely az elmúlt száz évben halt ki, és megnézzük, mi okozta a pusztulásukat. Videónkban pedig idővonalon is jelöltük, hogy melyik évtizedben veszítettük el ezeket a fajokat.
Paradicsompapagáj
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/f8dfca1d-screenshot-2020-09-10-at-09.39-1536x1290-1-1024x860.jpeg)
A Kelet-Ausztráliában felfedezett paradicsompapagályt 1928 óta nem látták. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája szerint eltűnését az aszály, a haszonállatok túllegeltetése és a helyi lakosok okozták azzal, hogy kivágták az élőhelyén az eukaliptuszerdőket.
Szicíliai farkas
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/ae2b668d-screenshot-2020-09-10-at-09.41.29-1536x1304-1-1024x869.jpg)
A Veronai Természettudományi Múzeum tanulmánya szerint a szicíliai farkas vesztét az okozta, hogy rájárt a farmerek jószágaira, akik emiatt kiirtották. A tősgyökeres helyiek szerint azonban az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a farkasok vadon élő zsákmányállatai a folyamatos természetpusztítás miatt eltűntek a szigetről, így nem maradt nekik más, mint a haszonállatok.
Tasmán tigris, vagy más néven erszényesfarkas
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/4d695990-screenshot-2020-09-10-at-09.41-1536x1302-1-1024x868.jpeg)
Az európai gyarmatosítók féltek az erszényesfarkastól; azt hitték, hogy meg fogja enni a juhaikat, ezért folyamatosan irtották. Ahogy teltek az évek, a vadászat következtében a tasmán tigris annyira megfogyatkozott, hogy onnantól kezdve a különlegességét már épp a ritkasága adta. Ekkor már azért fogták be őket a vadonból, hogy múzeumokban és állatkertekben mutogathassák. Az utolsó tasmán tigris a Hobart Állatkertben pusztult el 1936-ban.
Kék xerces
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/d751fed6-screenshot-2020-09-10-at-09.42-1536x1302-1-1024x868.jpeg)
A kék xerces lepke a San-Franciscó-i tengerpart homokdűnéi között élt. A tudósok szerint az 1940-es évek elején tűnhetett el az utolsó példány; ez volt az első olyan lepkefaj az Egyesült Államokban, amely a városok terjeszkedése miatt veszítette el az élőhelyét és tűnt el örökre.
Japán oroszlánfóka
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/92a4ba95-screenshot-2020-09-10-at-09.43.24-1536x1293-1-1024x862.jpg)
A japán oroszlánfókát főként a bőréért, a bajszáért, a szerveiért és a zsírjáért vadászták, de számos példányt fogtak be a cirkuszok számára is. Ehhez adódott hozzá a halászok állandó zaklatása és az is, hogy a katonák valószínűleg puszta szórakozásból célba lőttek rájuk. Mindez a japán oroszlánfóka kihalását okozta. Az utolsó példányokat az 1950-es években látták.
Holdas karmoskenguru
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/5f96a48c-screenshot-2020-09-10-at-09.43-1536x1302-1-1024x868.jpeg)
Ezek a kistermetű erszényesek rendkívül gyakoriak voltak Délnyugat- és Közép-Ausztráliában mindaddig, amíg az európai telepesek be nem hurcolták a macskát és rókát, amelyek vadászni kezdtek rájuk. Az élőhelyük nagymértékű pusztítása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1950-es években a holdas karmoskenguruk kihaltak.
Bubál antilop
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/8f4b3935-screenshot-2020-09-10-at-09.44-1536x1305-1-1024x870.jpeg)
Az IUCN szerint a bubál kihalását a hosszú évekig, talán évszázadokig tartó túlzott mértékű vadászat okozta. Az 1950-es évekig ez az antilopfaj Észak-Afrika füves területein élt, de már az ősi egyiptomi sírokban is találtak bubált ábrázoló művészeti alkotásokat.
Szent Ilona-szigeti szitakötő*
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/32c49bdf-screenshot-2020-09-10-at-09.46-1536x1304-1-1024x869.jpeg)
Ez az eltűnt szitakötőfaj kizárólag az Atlanti-óceán déli részén található Szent Ilona-szigeten élt. 1963-ban látták az utolsó élő példányát. A kihalása a végzetesnek bizonyuló élőhelypusztítására vezethető vissza, ami már a 16. századi gyarmatosítással elkezdődött. Az emberek által behurcolt invazív fajok, mint például a dél-afrikai karmosbéka, csak tovább rontották a helyzetet.
Molokai gyapjasmadár
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/e6368cbb-screenshot-2020-09-10-at-09.47-1536x1313-1-1024x875.jpeg)
Ezt a Hawaii madarat 1963-ban látták utoljára a Kamakou-rezervátumban. A IUCN szerint a 1890-es években még egy rendkívül elterjedt faj volt, a kihalásához az élőhelyeinek rombolása és az ember által behurcolt szúnyogok terjesztette betegségek vezettek.
Guami repülőkutya
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/61d89933-screenshot-2020-09-10-at-10.02-1536x1302-1-1024x868.jpeg)
A guami repülőkutya végzetét egyrészt a húsáért való vadászat, másrészt az ember által behurcolt barna fakígyó vagy más néven barna mangrovesikló okozta. Ennek a kicsiny gyümölcsevő denevérnek az utolsó példányát vadászok lőtték ki. 1968 óta nem tudni egyetlen hivatalosan megerősített észlelésről sem.
Kaszpi tigris
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/f2065f94-screenshot-2020-09-10-at-10.08-1536x1302-1-1024x868.jpeg)
A kaszpi tigris egyike volt bolygónk legnagyobb macskaféléinek: a hímek testhossza a három métert is elérte. Az utolsó példányt az 1970-es években látták, de a faj hanyatlása már a 19. század vége felé elkezdődött. A megszálló orosz katonák vadásztak rá, az élőhelyeit pedig folyamatosan pusztították, hogy új földeket vonjanak mezőgazdasági termelésbe.
Sziámi harcsa*
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/1c94a1a7-screenshot-2020-09-10-at-10.12.29-1536x1307-1-1024x871.jpg)
Ez a Tahiföldön élő édesvízi harcsaféle az ember építkezési és folyószabályozási mániájának áldozata lett. A Chao Phraya folyón emelt duzzasztógátak és csatornák, a folyó vizének iszonyatos elszennyezése, és a Bangkokot egykor körülvevő vizes területek kiszáradása vezetett a kihalásához. Az utolsó példányokat 1975 és 1977 között látták.
Yunnan-tavi gőte
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/9ac7b062-screenshot-2020-09-10-at-10.12-1536x1300-1-1024x867.jpeg)
A Yunnan-tavi gőte kihalásának oka, hogy a Kínában található Kunming tavat, amely az otthona volt, tönkretették, elszennyezték, a partját beépítették és kacsatenyésztő telepeket hoztak létre, valamint egzotikus hal- és békafajokat telepítettek be. Ezzel gyakorlatilag teljesen elpusztították a gőte élőhelyét. Az utolsó vadon élő példányt 1979-ben látták.
Costa Rica-i aranyvarangy
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/2df47837-screenshot-2020-09-10-at-10.13-1536x1303-1-1024x869.jpeg)
Az édesvízi aranyvarangy a Costa Rica-i köderdők lakója volt. Az IUCN szerint a globális felmelegedés, a fertőző betegségek, és a levegőszennyezés egyaránt szerepet játszottak a kihalásában. Bár régebben egy széles körben elterjedt faj volt, 1989 óta nem láttak egyetlen aranyvarangyot sem.
Gömbölyű sziklacsiga*
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/85eb1c44-screenshot-2020-09-10-at-10.15-1536x1366-1-1024x911.jpeg)
A szép formájú kis csigát, aminek nincs hivatalos magyar elnevezése, de talán gömbölyű sziklacsigának lehetne fordítani, az alabamai Coosa folyóban fedezték fel. Az 1990-es években hét duzzasztógátat és vízerőművet telepítettek a folyóra azért, hogy villamos energiát termeljenek általa, ez a beavatkozás azonban teljesen átalakította a folyót. A csigát azóta nem látták benne.
Spanyol kőszáli kecske
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/4988c44c-screenshot-2020-09-10-at-10.16-1536x1294-1-1024x863.jpeg)
A spanyol kőszáli kecske egy igen gyakori faj volt a Pireneusokban. Az elmúlt két évszázadban halt ki a vadászat és az újonnan felbukkanó betegségek miatt, valamint azért, mert más fajokkal kellett megküzdenie az élőhelyekért. Az utolsó spanyol kőszáli kecske egy Celia nevű nőstény volt, amely 2000-ben pusztul el. 2003-ban ugyan még világra jött egy klónozott példány, de rögtön a születése után elpusztult egy tüdejét érintő rendellenességben.
Pinta-szigeti óriásteknős
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/b92bf5fd-screenshot-2020-09-10-at-10.18-1536x1307-1-1024x871.jpeg)
A pinta-szigeti óriásteknős a galápagosi óriásteknősök legritkább alfaja, melynek utolsó képviselője egy valóságos teknős-világsztár, Magányos George volt. Külön érdekesség, hogy George-ot egy magyar származású csigakutató, Vágvölgyi József látta először, még 1971 decemberében, a Galápagos-szigetekhez tartozó Pintán. A pinta-szigeti teknősök kihalásáért is az ember a felelős. A 19. században a tengerészek vadászták a húsa miatt, majd a 20. században a halászok irtották tovább az egyre fogyatkozó populációt. Az is súlyosbította a helyzetet, hogy betelepítették a szigetre a kecskéket, amelyek pusztították a teknősök élőhelyeit. Magányos George, alfaja utolsó képviselője 2012-ben pusztult el. A pinta-szigeti óriásteknőst ekkor kihaltnak nyilvánították.
Nyugat-afrikai fekete orrszarvú
![](https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2021/07/76dd90ef-screenshot-2020-09-10-at-10.19-1536x1303-1-1024x869.jpeg)
A nyugat-afrikai fekete orrszarvúaktól 2011-ben vettünk örökre búcsút. Egy amerikai tudományos folyóirat szerint a 20. század elején még körülbelül egymillió fekete rinocérosz népesítette be Afrika szavannáit, amelyek négy alfajhoz tartoztak. 2001-re a létszámuk 2300-ra esett vissza és már csak három alfaj maradt. A 20. század elején divatba jött az afrikai sportvadászat, amely megtizedelte az orrszarvúállományt, később pedig a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerése hatott rájuk pusztítóan. Óriási területeket vontak termelésbe vagy építettek be, amelyeken korábban sok más állatfaj mellett orrszavúk is éltek.
*A csillaggal jelölt állatoknak nem találtuk meg a hivatalos magyar nevét, a feltüntetett elnevezést az angol neve alapján adtuk, de szívesen vesszük a segítséget. Ha valaki szakértője egy területnek, mondjuk malakológus, vagy szitakötőkkel foglalkozó kutató, vagy egyszerűen csak szívesen nyomozna, és elküldi nekünk a csillaggal jelölt fajok valamelyikének a hivatalos nevét, azt megköszönjük, és örömmel cseréljük. Segítségképp a kérdéses állatok angol és latin neve:
- Rotund rocksnail – Leptoxis ligata
- Siamese flat-barbelled catfish – Platytropius siamensis
- St. Helena Darter – Sympetrum dilatatum