Budapest, és más hazai nagyvárosok is csatlakozhatnak ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében környezetbarátabb és fenntarthatóbb élelmezési rendszert fejlesztenek ki és vezetnek be az együttműködésben részt vevő települések. A cél az, hogy a csatlakozó városok lakosaikat egészséges, tápláló helyi élelmiszerrel lássák el, és egyúttal megakadályozzák a felesleges pazarlást is.
Ma a világ népességének több mint 50%-a városban él, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re csaknem 70% -ra nő. Emiatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy hogyan lehet elegendő tápláló és megfizethető élelmet biztosítani a városokban élő embereknek. Mivel az élelmiszerbiztonságot számos körülmény befolyásolhatja, például az időjárás, rossz irányítás, pazarlás, természeti katasztrófák, polgári zavargások, vagy egy világjárvány, ezért rugalmas, sokszínű, helyi termékekre alapozó élelmezési rendszerekre van szükség, amelyek fenntarthatók és nem rombolják tovább a környezetet.
Összefognak a világ nagyvárosai
2014-ben Milánó polgármestere egy nemzetközi összefogást kezdeményezett, melynek célja hogy segítsen az élelmezési problémák városi szintű kezelésében. Ehhez kidolgoztak egy megállapodást Milánói Élelmezési Megállapodás (Milan Urban Food Policy Pact, MUFPP) néven, amelynek ma már 211 tagja van Rigától Johannesburgon át Párizsig. A mi régiónkból Bécs is tagja az együttműködésnek.
A résztvevő nagyvárosok vezetői vállalták, hogy rugalmas, biztonságos, sokszínű és fenntartható élelmezési-rendszereket fejlesztenek, amelyek egészséges és megfizethető élelmet kínálnak minden embernek, minimalizálják a pazarlást, megőrzik a biológiai sokféleséget és alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz, illetve enyhítik annak hatását.
Az Élelmezési Megállapodás hat területre ad ajánlásokat, melyek a következők:
- Kormányzás
Hogyan teremtsenek a városvezetők megfelelő kereteket a hatékony intézkedésekhez? Hogyan vonják be az érintetteket, vagy hogyan segítsék elő, hogy az élelmezésben részt vevő szereplők könnyebben együttműködjenek egymással? Hogyan lehet feltérképezni a helyi, alulról jövő kezdeményezéseket, milyen eszközökkel lehet ezeket támogatni, milyen szempontok alapján érdemes felülvizsgálni a városi élelmezési irányelveket, és hogyan kell kidolgozni egy katasztrófakockázat-csökkentési tervet.
- Fenntartható étrend és táplálkozás
Ezek az ajánlások segítenek a fenntartható, egészséges étrendek népszerűsítésében, táplálkozási irányelvek kidolgozásában, foglalkoznak például a helytelen étrendből adódó nem fertőző betegségek (pl. cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések) csökkentésével. Segítenek megkeresni, hogy milyen szabályozókkal és eszközökkel lehet fenntarthatóbb étrendre rávezetni a városok lakóit pl. a közétkeztetés fejlesztésével, de ebben a kategóriában foglalkoznak például a biztonságos ivóvízhez való általános hozzáféréssel is a városi és városkörnyéki területeken.
- Társadalmi és gazdasági méltányosság
Ebben a kategóriában az élelmezési egyenlőtlenségek és szegénység kezelésére adnak javaslatokat a városvezetőknek, pl. szociális védőhálók, élelmiszerbankok, készpénzben és élelmiszerben adott támogatások, közösségi konyhák, vészhelyzeti élelmiszerraktárak kialakításával, amelyekhez a város minden polgárának hozzáférést biztosítanak. Ugyancsak fontos a társadalmi kezdeményezések támogatása, az emberekben lévő szolidaritás becsatornázása, valamint az oktatás és kutatás támogatása.
- Élelmiszertermelés
Hogyan lehet megerősíteni a fenntartható élelmiszer-termelést vagy szorosabbra fűzni a város-vidék kapcsolatot? Mivel lehet ösztönözni a városkörnyéki, ökológiai szemléletű gazdálkodást? Olyan eszközöket sorolnak fel, mint például a gazdák földhöz jutásának elősegítése, vagy kedvezmények, különböző szolgáltatások biztosítása a helyi termelőknek, valamint a rövid élelmezési láncok támogatása. A hulladék- és vízgazdálkodás javítására is tesznek javaslatokat ebben a kategóriában, pl. a szerves hulladék mezőgazdaságban történő újrafelhasználására.
- Élelmiszerellátás és -elosztás
Számos olyan intézkedést fogadhatnak el a városok, amelyekkel fenntartható, biztonságos, igazságos és hatékony élelmiszer-ellátást és -elosztást biztosíthatnak a városokban. Ösztönözhetik a szezonális és helyi élelmiszerek fogyasztását például a városkörnyéki közlekedés javításával, a város és a környező településrészek közötti logisztika fejlesztésével, zöld közbeszerzési és kereskedelmi irányelvek bevezetésével, a helyi és környékbeli termékeket értékesítő piacok önkormányzati támogatásával.
- Élelmiszerpazarlás
A körforgásos gazdaság elveit alkalmazva ebben a témakörben arra tesznek javaslatokat a városvezetőknek, hogy hogyan csökkenthetik az élelmiszer-veszteséget, a pazarlást, hogyan tudatosíthatják ennek fontosságát a polgáraikban, és milyen módszerek vannak a még használható élelmiszerek visszanyerésére, újraelosztására.
Hogyan csatlakozhat egy város az együttműködéshez?
Egyre több város dönt úgy, hogy egyesíti erőit más hasonló gondolkodású szereplőkkel a fenntartható élelmiszer-rendszerek és élelmezési politikák kidolgozásában. A Milánói Megállapodáshoz csak önkormányzatok – városok és nagyvárosi területek – csatlakozhatnak. Maga a csatlakozás egy meglehetősen egyszerű eljárás, és a folyamat egyetlen szakaszában sem számítanak fel díjat. Az érdeklődő városoknak a MUFPP titkárságával kell felvenniük a kapcsolatot további információért.