ENSZ-csúcstalálkozó a világ megmentéséért

2020. szeptember 30-án tartották az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozóját. A találkozón a nemzetek legmagasabb szintű képviselői határozzák meg, merre menjen tovább a világ. A beszédek szintjén a jó irány már megvan. A vezetők egyértelműen kiállnak amellett, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a biológiai sokféleség megőrzéséért. Erre fókuszálva kell átalakítani az ipart, a mezőgazdaságot, az energetikát, az urbanizációs folyamatokat − életünk minden egyes szeletét. A hangzatos beszédeket azonban át is kell ültetni a gyakorlatba.

Ennek egyik nagyon fontos lépéseként pénteken, október 23-án, Európa környezetvédelmi miniszterei döntenek az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájának elfogadásáról. A stratégia egyik fontos eleme az, hogy Európa szárazföldi területeinek legalább 30%-át védetté kell nyilvánítani, beleértve ebbe az öreg erdőket is, a mezőgazdasági területek 25%-án pedig a természetet kímélő biogazdálkodásra kell átállni és ezzel egyidőben felére kell csökkenteni a káros növényvédő szerek használatát, valamint zöldebbé kell tenni városainkat. Bízunk benne, hogy Magyarország is következetesen ki fog állni amellett, amit egyébként a szavak szintjén már képvisel, és amit Áder János köztársasági elnök három héttel ezelőtt a világ vezetői előtt szintén megerősített: „…nincs jogunk gyermekeink, unokáink életesélyeit csökkenteni. Erkölcsi kötelességünk változtatni!”

Az ENSZ csúcstalálkozóján elhangzott számos beszéd közül kiemeltünk kettőt − a levezető elnökét, és Károly hercegét −, amelyek újszerű gondolkodásmódot és megközelítést, valamint egy fenntarthatóbb fejlődési irányt vázolnak a világ számra.

Volkan Bozkir, az ENSZ Közgyűlésének elnöke ezekkel a szavakkal nyitotta meg a csúcstalálkozót:

Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy egyből a lényegre térjek! Létünk ezen a bolygón teljes egészében attól függ, hogy képesek vagyunk-e megvédeni a körülöttünk lévő természetet. Ennek ellenére évente 13 millió hektár erdő pusztul el. Jelenleg egymillió állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. Az elmúlt 50 évben a gerincesek – ide tartozik a békáktól, a papagájokon át, az elefántokig nagyon sokféle élőlény – száma 68%-kal csökkent.

Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor nemcsak a körülöttünk lévő világ lenyűgöző gazdagságát veszítjük el, hanem veszélyeztetjük az élelmezésbiztonságot, a vízellátást, a megélhetést, valamint azt a képességünket, hogy megküzdjünk a betegségekkel és a szélsőséges időjárási jelenségekkel.

Hölgyeim és uraim! Gyakorlatiasnak kell lennünk! Az egészségügyi rendszereink erre a biológiai sokféleségre támaszkodnak. Négymilliárd ember egészsége függ a természetes gyógyszerektől; a rákkezeléshez használt gyógyszerek 70%-a is a természetből származik. A világ GDP-jének több mint fele, 44.000 milliárd USD, a természettől függ.

Így hát nem meglepő, hogy a Világgazdasági Fórum 2020-as globális kockázatokat összegző jelentése (2020 Global Risks Report – a szerk.) a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztéma összeomlását is az emberiséget fenyegető 5 legnagyobb veszély közé sorolja. A COVID-19, a Zikához, az Ebolához és a HIV-hez hasonlóan a fertőző betegségek azon 60%-ához tartozik, amelyeket zoonózisnak neveznek, és amelyek súlyos környezeti nyomás alatt álló állatpopulációktól erednek.

A tudományos közösség már évtizedek óta próbál figyelmeztetni minket arra, hogy ezek a vírusok elterjedhetnek. Az üzenetük egyértelmű. A fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok és a természeti erőforrások kizsákmányolása súlyos nyomást gyakorolnak a világ ökoszisztémáira.

Nyilvánvaló, hogy le kell vonnunk a tanulságokat és tisztelnünk kell a világot, amiben élünk. A koronavírus-járvány lehetőséget adott nekünk erre. Zöld talpraállásra van szükség, ahol a biodiverzitás védelmén van a hangsúly, így mérsékelhetjük a kockázatokat és egy fenntarthatóbb, alkalmazkodóbb világot hozhatunk létre. Mindez 2030-ra körülbelül tíz billió dollárnyi üzleti lehetőséghez, és 395 millió munkahely megteremtéséhez járulhat hozzá. És természetesen egy zöldebb gazdaság ösztönzéséhez.

Ma, a világ vezetőinek első biodiverzitásról szóló ENSZ csúcstalálkozóján lefektettük az alapokat egy globális megmozduláshoz, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos sürgős intézkedésekhez, és a fenntartható fejlődéshez. Fel kell használnunk ezt a lehetőséget arra, hogy politikai lendületet teremtsünk!

Biztosítania kell, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal való gazdálkodás a fenntarthatóság szerves része legyen. Olyan vonzó lehetőségeket kell biztosítania a magánszektor számára, hogy az a biológiai sokféleség előremozdításába és védelmébe fektessen be, ne pedig annak felszámolásába. Partnerként kell kezelni a civil társadalmat és be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba.

Hölgyeim és Uraim! Biztosíthatom Önöket, hogy támogatni fogom mindezt, és határozottan kiállok mellette. Bízom benne, hogy Önök is felismerik, hogy a biodiverzitás védelme minden szempontból indokolt: erkölcsi, gazdasági vagy akár a puszta létezésünk szempontjából is elengedhetetlen. A bolygónk egészségébe való befektetés valójában a jövőnkbe való befektetés. A jövőbe, amit a következő generációknak hagyunk hátra. Remélem, csatlakoznak hozzám és közösen óvjuk meg a természetet!

Károly herceg beszéde:

Rendkívül megható és megtisztelő, hogy felkértek a nyitóbeszéd megtartására a biodiverzitásról szóló csúcstalálkozón.

A magam részéről, a Fenntartható Piaci Kezdeményezések és a Nagy Talpraállás program révén összefogtam a tenni akarókkal annak érdekében, hogy megkeressük azokat a megoldásokat, melyek célja, hogy gazdaságunk középpontjába állítsák a természetet, az embereket és a bolygót. Ezen erőfeszítések felgyorsítása érdekében életre hívtam egy Marshall-tervhez hasonló programot, melynek célja, hogy elősegítsen egy igazi zöld talpraállást, és egy új gazdasági modellen keresztül irányt mutasson a fenntartható jövő felé. Olyan élővilág-központú körkörös gazdaságra van szükség, amelyben a természet és a természeti tőke helyreállítása kerül ismét a folyamatok középpontjába.

Úgy vélem, hogy 6 fő intézkedés gyorsíthatja fel mindezt:

1. Ezek közé tartozik elsősorban a hatékony és méltányos szén-dioxid árak megállapítása vagy a „szennyező fizet” elv kialakítása, hogy felgyorsítsuk a szén-dioxid-mentesítést a fogyasztók, az üzleti szféra, és a befektetők viselkedésének megváltoztatásával. Mindez teret ad az innovációnak és bevételt is generál, amelyek ösztönzőleg hatnak a zöld talpraállásra és foglalkoztatási lehetőségeket biztosítanak.
2. Másodszor, fel kell gyorsítani a szénmegkötést és tárolást célzó fejlesztéseket, és ezeket mihamarabb át is kell ültetni a gyakorlatba. A környezeten alapuló és a mérnöki megoldások egyaránt létfontosságú segítséget nyújtanak ahhoz, hogy értékes időt nyerjünk. Ez lehetővé teszi a globális karbonsemleges gazdaságra való áttéréskor a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését.
3. Harmadszor, hiteles és megbízható globális szén-dioxid-kompenzációs piacot kell létrehozni, hogy a jó szándékot és a nettó zéró kompenzációs erőfeszítéseket hiteles, illetve hatékony természetes és mérnöki megoldásokkal kapcsoljuk össze annak érdekében, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást és helyreállítsuk a biológiai sokféleséget.
4. Negyedszer, küzdeni kell az olyan félresiklott támogatások ellen, melyek a fosszilis tüzelőanyagokat, a kizsákmányoló erdőgazdálkodást, halászatot és mezőgazdaságot támogatják. A támogatási rendszereket át kell alakítani annak érdekében, hogy helyreállítsuk a biológiai sokféleséget, és világszerte több millió kistermelő és halász megélhetését biztosítsuk. Mindez hozzájárulna az élelmezésbiztonság és a foglalkoztatás fenntartásához is.
5. Ötödször, létre kell hozni egy elfogadott globális ökoszisztéma-szolgáltatási piacot a termelők és földtulajdonosok ösztönzésére, hogy növeljék és mérjék a talajban található szerves szén mennyiségét, ezzel párhuzamosan pedig csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, és javítsák a vízminőséget, a vízfelhasználás hatékonyságát.
6. Hatodszor pedig, segíteni kell a fenntartható urbanizációt, hogy megbirkózzunk a városok rohamosan gyors növekedésével. Javítanunk kell a város és vidék kapcsolatát, egyensúlyát, és meg kell óvnunk az ökoszisztémákat, a természeti erőforrásokat és az élelmiszertermelést.

Mindezek az intézkedések, hölgyeim és uraim, egy fenntarthatóbb pályára állítanák gazdaságunkat.

Ugyanakkor néhány gyakorlati lépés megtételére is szükségünk van, melyek helyben eredményeznek kézzelfogható változást:

Első lépésként helyben is meg kell védenünk és helyre kell állítanunk az emberek és a bolygó közti törékeny egyensúlyt, ehhez pedig be kell fektetnük a természet védelmébe. Végtére is, a természet nélkülözhetetlen a létezésünkhöz, hiszen szükségünk van levegőre és táplálékra, ezen felül a természet menedékként szolgál lelki értelemben. Szükséges a feltöltődéshez, a jólléthez.

A természet lenyűgöző körforgásait csak a világ őslakos népei értik meg igazán. Ezért kellene meghallgatnunk és tanulnunk ezeknek a népeknek az ösztönös, mély bölcsességéből. Ez olyasvalami, amit elhamarkodottan eldobtunk magunktól, mert jelentéktelennek tűnt ebben a modern világban.

Miközben a helyi megoldásokra koncentrálunk, gondolnunk kell a beruházás mértékére, kiterjedésére is. Meg kell vizsgálnunk a határon átnyúló együttműködések lehetőségét annak érdekében, hogy fenntartsuk és helyreállítsuk a biológiailag nagyon változatos természetes ökoszisztémákat a kiterjedt szárazföldi és tengeri területeken egyaránt.

Második lépésként, holisztikus szemlélettel kell megközelítenünk a földhasználati-, az élelmezési-, és az egészségügyi rendszereket. Az éghajlatváltozás, a földhasználat megváltozása, az élelmiszertermelés és az emberi egészség szorosan összefügg egymással. A földet használó iparágakat (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vizes élőhelyeken történő gazdálkodás, bioenergetika) át kell alakítani fenntarthatóbb gyakorlatok bevezetésével. Ez körülbelül 30%-kal járulhat hozzá ahhoz, hogy 2050-re elérjük a 1,5 Celsius fokos célkitűzést.

Például a regeneratív mezőgazdaság, ideértve az olyan gyakorlatokat, mint a biotermelés és a szántás nélküli talajművelés, melyek kímélik és helyreállítják a talaj termőképességét, vagy az olyan agroerdészeti rendszerek, mint amilyenek a fás legelők, lehetővé tehetik, hogy a mezőgazdaság nettó szén-dioxid elnyelővé váljon.

Ezáltal a mezőgazdaság jövedelmező módon fordítaná vissza az éghajlatváltozást, hiszen egyúttal ujjáélesztené a vidéki közösségeket és javítaná az egészségünket is. Ehhez azonban globális szintű agráripari együttműködésre van szükség: úgy kell felülvizsgálni az alkalmazott modellt, hogy az előnyös legyen mind a biodiverzitás, mind pedig a kistermelők számára.

Harmadik lépésként át kell alakítanunk az ipari szektorokat. Az ipar a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 30%-áért felelős; ez főleg a cement, a fémek, a vegyszerek és petrolkémiai termékek előállításából származik.

Energiahatékony, körkörös és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások szélesebb körű alkalmazására van szükség, melyek a megújuló energián, illetve a fenntartható biológiai erőforrásokon alapulnak.

A negyedik lépés, hogy fel kell gyorsítani a finanszírozáshoz és az innovációhoz való hozzáférést, ezek ugyanis kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a körkörös gazdaság és a fenntartható piaci megoldások elterjedhessenek.

A legújabb jelentések kimutatták, hogy minden dollár, amelyet az óceánon alapuló gazdasági tevékenységekbe fektetnek − mint például a nyílt tengeri szél megújuló energiaként való hasznosítása, a hajózás zöldítése, vagy más természeten alapuló megoldások − 5 dollár megtérülést hoz. Ezeket a gazdasági tényeket ki kell hangsúlyoznunk!

És végezetül a természetet és a harmóniát be kell építenünk az oktatásba. A körkörös gazdaságot segítő innovációknak, a kutatásoknak és fejlesztésnek több tudományágat kell felölelniük, ötvözve a technológiát és a mérnöki tudományokat a komplex rendszerszintű gondolkodással. A kutatásoknak egyesíteniük kell a tudományt a hagyományos ismeretekkel, az üzleti tevékenységgel, a művészetekkel, a formatervezéssel és a bölcsészettudományokkal, valamint a kutatóknak be kell vonniuk a folyamatba az érdekelt feleket.

Most óriási lehetőség előtt állunk. Megváltoztathatjuk azt, ahogyan eddig oktattuk a gyermekeinket, annak érdekében hogy jobban megértsék az emberiség és a természet kapcsolatát. Ezzel az emberiség egy egész nemzedékét ösztönözzük arra, hogy megtegyék azokat a változásokat, melyekre olyannyira szükségünk van.

Hölgyeim és uraim, félek, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Tudjuk, mit kell tennünk! Sokszorosan meg fog térülni a természet és az emberiség javára, ha most megtesszük a szükséges lépéseket. Úgyhogy folytassuk!

Az ENSZ online tartott csúcstalálkozójának felvétele itt megtekinthető. Az elnök beszéde a legelején, Károly hercegé pedig 0:59-től hallgatható meg eredetiben.