Hogyan maradhatunk egészségesek? Hogyan védhet meg minket a járványoktól az egészséges környezet? Mi köze a természetnek, vagy éppen a nagyüzemi állattenyésztésnek a koronavírushoz? Hogyan okozhat járványt a természet pusztítása? Hatással van-e a járványok kitörésére a klímaváltozás? Mit kellene tennünk egy biztonságosabb, igazságosabb, tisztább világért? Mivel nem könnyű lépést tartani a mostani információáradattal, ezért összegyűjtöttük a válaszokat, hogy segítsünk a tájékozódásban.
Hogyan maradhatunk egészségesek? Amióta a koronavírus gyökeresen megváltoztatta az életünket, mindannyiunkat foglalkoztat az a kérdés, hogy miként tudunk egészségesek maradni és hogyan védhetjük meg a szeretteinket. Távolságot tartva, maszkban állunk sorba a pénztárnál, bevásárolunk másoknak, bátorítjuk a nagyszülőket, hogy életükben először kipróbálják a Zoom-ot és megkérdezzük a szomszédot, hogy szüksége van-e valamire, vagyis kialakítjuk a saját segítő hálózatainkat.
De szükségünk van másféle támogató rendszerekre is, hogy hatékonyabban tudjunk megbirkózni a helyzettel. Kell, hogy legyen elegendő tiszta ivóvizünk, nemcsak azért, hogy igyunk, hanem azért is, hogy gyakori kézmosással védeni tudjuk magunkat. Szükségünk van megfelelő egészségügyi és szociális ellátórendszerekre, amelyek átsegítenek ezen a nehéz időszakon, és kell, hogy legyen jól működő élelmezési rendszerünk, hogy ne harcoljunk egymással az üres polcok előtt.
Mindemellett vannak más, magasabb szintű életfenntartó rendszerek is, amelyeket csak az egészséges természet tud nyújtani nekünk. Mivel most nagyon sok információ áll rendelkezésünkre, és folyamatosan jönnek a friss hírek, nehéz lépést tartani velük. Ezért összeszedtük, hogy hogyan védhet meg minket az egészséges környezet a járványoktól.
Mi köze van a természetnek a koronavírushoz?
Az egészséges természet, különösen az érintetlen élő rendszerek, például az erdők és a viszonylag zavartalanul hagyott „vad” élőhelyek védelmet nyújtanak az újonnan felbukkanó veszélyes betegségek ellen. Ezzel szemben a természet kizsákmányolása megteremti a feltételeket a Covid-19 koronavírushoz hasonló fertőzések kialakulásához és terjedéséhez.
Az emberi egészség is alapvető és szoros összefüggésben van a természetes élő rendszerek állapotával. Más szóval nincs külön kezelhető állategészségügy és humán egészségügy, vagy elkülönült kínai, esetleg koreai egészségügyi probléma. A kórokozók számára nem léteznek sem fajok, sem országok közötti határok.
Hogyan okoz járványokat a természet pusztítása?
Amikor egyre nagyobb nyomást gyakorlunk a bolygónkra azzal, hogy elpusztítjuk a természetes élőhelyeket, pl. lecsapoljuk a vizes élőhelyeket, kiirtjuk az erdőket a még több terményért, húsért és egyéb árucikkekért, akkor növeljük a saját sebezhetőségünket is a kórokozókkal szemben. Noha a koronavírus megjelenése egyedülálló eseménynek tűnhet, valójában nem ez az egyetlen állatról emberre átterjedt betegség az utóbbi évekből. Ugyanígy zoonózis a SARS, a H1N1 (a sertésinfluenza), a madárinfluenza és az ebola.
Mi köze ennek az egésznek a nagyüzemi, iparszerű állattenyésztéshez?
A hús- és a tejtermékek előállítása napjainkban hatalmas, gyárszerű telepeken zajlik. Ezeken a telepeken rengeteg állatot tartanak összezsúfolva, ami növeli a fertőzések kialakulásának és terjedésének kockázatát. Noha jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a Covid-19 közvetlen kapcsolatban lenne az intenzív gazdálkodással, a nagyüzemi állattenyésztés bizonyítottan hozzájárul más állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok), pl. a madárinfluenza elterjedéséhez. Az iparágban dolgozó munkásoknak gyakran szűk helyeken, egészségtelen munkakörülmények között kell dolgozniuk, ami szintén növeli a kórokozók emberre való átterjedésének kockázatát.
Az éghajlatváltozás ronthat a helyzeten?
Habár úgy tűnik, hogy az éghajlati tényezők nem játszanak közvetlen szerepet a COVID-19 terjedésében, a klímaválság kezelésének elmulasztása növelheti más fertőző betegségeknek való kitettségünket. Ma olyan mértékben vesszük igénybe a természetet a nyersanyag-kitermelő és a szennyező iparágak által, mint még soha korábban − ez pedig megzavarta azt a kényes egyensúlyt, amely fenntartja az ember és a természet egészségét. Olyan kockázatot jelent mindez, amit egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak a továbbiakban.
Mi történik, ha megvédjük a természetet?
Az érintetlen ökoszisztémák természetes akadályokat képeznek az új, halálos betegségek felbukkanása és elterjedése előtt: azaz a természet védelme, saját magunk védelme. A tudósok például rávilágítottak arra, hogy a mélytengeri mikrobák kulcsfontosságúak lehetnek az orvostudomány számára az új vírusok és a lehetséges gyógymódok megértéséhez. (A koronavírus tesztekhez, vagy az AIDS és SARS diagnózishoz használt tesztekhez egy olyan enzimet használnak például, amelyet mélytengeri hidrotermális kürtőkben talált mikrobákból izoláltak.)
Ha megóvjuk az óceánokat a szennyeződéstől és az olyan új iparágaktól, mint a mélytengeri bányászat, akkor a Föld legnagyobb természes élő rendszere, a tenger, a tudományos kutatások révén mindannyiunkat segíthet. Az egészséges környezet pótolhatatlan életfenntartó rendszereket kínál: a természetes erdők és az élettel teli óceánok tiszta levegőt biztosítanak, és segítenek megvédeni minket a klímaváltozás legrosszabb hatásaitól.
Mit kellene tennünk?
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a válsághelyzetet és még erősebben kerüljünk ki belőle, mint ahogy belejutottunk, határozott lépéseket kell megtennünk: korlátoznunk kell a veszélyeztető tényezőket, és meg kell erősítenünk azokat, amelyek védenek minket. A válságra válaszul egyes kormányok gyors és átfogó változtatásokat hajtanak végre, így az, ami az év elején még elképzelhetetlennek tűnt, mára lehetségessé vált: egy biztonságosabb, igazságosabb és tisztább világ létrehozása.
A válságból kilábalva most szabadon dönthetünk úgy, hogy környezetünk helyreállításával megvédjük magunkat a jövőben, hisz a létünk függ ettől. Mindehhez kulcsfontosságú, hogy a közpénzekkel ne a pusztító iparágakat mentsük, hisz ezek csak még kiszolgáltatottabbá tesznek minket a válságokkal szemben azáltal, hogy gyorsítják a természetrombolást és a klímaváltozást.
Helyette a rendelkezésre álló kormányzati erőforrásokkal zöldebb munkahelyeket és jobb megélhetési lehetőségeket kell teremteni, valamint segíteni kell a munkavállalókat és a közösségeket az átmenetben. Ez mindannyiunknak megfelelő védelmet jelentene, és biztosítaná mindazt, amire az egészséges élethez szükségünk van.
Egyes élelmiszeripari nagyvállalatok még a válsághelyzetet is arra használják fel, hogy lobbizzanak a biztonságunk érdekében hozott szabályok megszüntetéséért. Azzal, hogy kizsákmányolják a munkavállalóikat és túlhasználják a véges földi erőforrásokat, még nagyobb kockázatnak tesznek ki mindannyiunkat. A nagyüzemi, iparszerű mezőgazdaság fenntartása a jövőbeni járványok kitörésének biztos receptje. A biztonságos talpraálláshoz ezért változtatnunk kell az élelmiszertermelés módján. Elengedhetetlen, hogy felkaroljuk a helyi, fenntartható módon termelő gazdálkodókat, akik képesek egészséges, tápláló élelemmel ellátni minket úgy, hogy közben Földünk egészségét is védik.
Az emberi egészség, a társadalmaink egészsége és a környezetünk egészsége elválaszthatatlanok. A vállalatok profitja helyett a közösségeket, az embereket, és a természetet kell az újjáépítés középpontjába állítani.
Louisa Casson írása alapján. Casson a Greenpeace International vezető politikai stratégája.
A járvány utáni újjáépítéssel a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk – követeljünk együtt zöldebb, igazságosabb, egészségesebb Magyarországot!