A légszennyezettség mára világszintű közegészségügyi problémává vált, mely rendkívül rossz hatással van egészségünkre. Gondoljunk csak bele abba, hogy mennyien vagyunk, akik nap mint nap mérgező anyagokkal teli levegőt lélegzünk be, mely elképesztően káros hatással van belső szerveinkre. Ráadásul a légszennyezettség évente csak hazánkban közel 13 000 ember idő előtti elhalálozásáért felelős. A rossz levegő azonban nemcsak emiatt káros. A légszennyezettség egyik fő okozója ugyanis a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, olaj és a gáz égetése, mely nagyban hozzájárul a bolygót egyre csak fűtő klímaváltozáshoz. A légszennyezettség kezelésére azonban léteznek már olyan megoldások, melyeket a világ számos pontján sikeresen alkalmaznak. De miről is van szó valójában?
Átállás a szénről
Az összes létező fosszilis tüzelőanyag égetése káros, de a legrosszabb közülük a szén. A szén esetében egységnyi villamos energiára vonatkoztatva több szén-dioxid (CO2) szabadul fel, mint az olaj vagy földgáz elégetésekor. Ez azt jelenti, hogy a fosszilisek közül a szén melegíti a legnagyobb ütemben bolygónkat.
Ezen kívül a kőszén elégetése még mérgező is: olyan anyagokat bocsát ki, mint az idegrendszert károsító higany, a rákkeltő arzén és kis méretű koromrészecskék, mely mind hozzájárulnak a légszennyezéshez. A korom belélegzése károsítja a szívünket és a tüdőnket, valamint növeli a stroke kockázatát.
Mindezek ellenére a szén használata rendkívül elterjedt. A világ áramtermelésének több mint egyharmada szén égetéséből származik. Ez azt jelenti, hogy szénből több villamos energiát állítanak elő, mint bármely más energiahordozóból. A szenes erőművek a levegő minőségére több száz kilométerrel távolabb is hatással vannak, nem beszélve arról, hogy sok erőművet egész egyszerűen városokba telepítettek, így mindennapjaik során emberek milliói szenvednek az általuk okozott rossz levegőtől.
Minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy véget vessünk a szénfüggőségünknek, és az energiaszükségletünket tiszta források használatával fedezzük, mint a szél, a nap és más megújuló energiaforrások. Néhány ország már el is indult ezen az úton: 2019-ben a szén használata addig nem látott mértékben esett vissza. Azonban a világ összes országának közös felelőssége, hogy minél gyorsabban átálljunk a megújuló energiaforrásokra. A Greenpeace ajánlásokat is megfogalmazott arra, hogy milyen eszközökkel valósítható ez meg.
Autók használatának kiváltása
Jelenleg a legtöbb gépjárműt belsőégésű motor hajtja – benzines és dízeles. És mint a szén esetében, az olaj elégetéséért is nagy árat fizet környezetünk. A benzin- és dízelüzemű gépjárművek CO2-t és egyéb üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. Emellett további gondot okoznak a kipufogógázok, melyek egészségkárosító nitrogén-dioxidot (NO2) és apró részecskéket tartalmaznak.
Az autókon túl azonban vannak más közlekedési eszközök is, melyeket használhatunk.
Világszerte számos város kezd ráérezni az autómentes közlekedés előnyeire. A gyalogos zónáktól kezdve az elérhető és jól kiépített közösségi közlekedési hálózatokig, különböző módokon segíthetik a városok az embereket abban, hogy minél többször hagyhassák otthon autóikat. Ebből pedig olyan előnyök származnak, mint az autóforgalom alól felszabaduló területek, a tiszta levegő, illetve egy egészségesebb lakosság.
Ha pedig autókról van szó, el kell kezdenünk róluk máshogy gondolkodni. A benzin- és dízelüzemű autók helyett át kell állni az elektromos járművek használatára. Az elektromos autók használat során nem bocsátanak ki kipufogógázokat. Csaknem a teljes kibocsátásuk a gyártás során keletkezik, valamint az áramtermelésben, mely a motorjaikat hajtja. Ha az ehhez szükséges energia megújuló forrásból származik, ezek a kibocsátások lényegében lenullázódnak. De még az olyan országokban is, ahol az energiatermelés döntő része szén alapú – mint Lengyelországban – jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezne az elektromos autókra való átállás. A magyar városokból első lépésként a régi, szennyező járműveket kellene kitiltani, ahogy ezt Budapest esetében már több mint 30 000 lakos követeli.
A légszennyezettségi mutatók még inkább javulnának, ha a legyártott autók mérete csökkenne, mivel a kisebb autók energiaigénye is kevesebb. Ezen kívül az autómegosztás gyakorlatának minél szélesebb körben való terjedése csökkentené a személygépjárművek számát.
Aktív kiállás közösségi összefogással
A légszennyezettség csökkentéséért együtt, közösen kell tennünk. Az itt felsorolt megoldásokra, jó gyakorlatokra már mind-mind találhatunk példákat, melyek az emberek összefogásának és közös kiállásának eredményei. A légszennyezettség miatti aggodalom a kínai Shenzhenben például oda vezetett, hogy a város autóbusz flottáját elektromos gépjárművekre cserélték. Belgiumban pedig gyermekeikért aggódó szülők kezdtek el mobilizálni, mert az iskolák környéki levegő annyira rossz volt. Az ilyen kiállások eredményeképpen, 2030-tól Brüsszelből kitiltják a benzines és dízelautókat, miközben fejlesztik a közösségi közlekedést és a biciklis infrastruktúrát. A szénégetés éghajlatra gyakorolt hatása miatt Törökország is elkezdte bezárni erőműveit, csak 2020-ban öt szénerőművet zárt be.
A levegő minőségén igenis tudunk javítani, együtt, közös kiállással. Ha minél többen vagyunk, akik hallatjuk a hangunkat, illetve nyomást gyakorolunk a politikai és üzleti döntéshozókra, akkor el tudjuk érni azt a változást, mely egészségünk szempontjából és bolygónk védelme érdekében elengedhetetlen.