Évek óta dolgozunk azért, hogy minél több helyi, egészséges élelmiszer kerüljön gyermekeink asztalára. Ez nemcsak egészségügyi, hanem klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú. Bár ma már itthon is van annyi biogazdaság, ami lehetővé tenné, hogy a közétkeztetési alapanyagoknál 2020 végére elérjük a 30%-os bio arányt – amit a kormány papíron már évekkel ezelőtt kitűzött – gyakorlati előrelépés azonban mostanáig nem történt.
Mivel az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek, számukra különösen fontos, hogy egészséges, jó minőségű alapanyagból készült ételeket kapjanak. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése [1] szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben, és az egyre gyakrabban diagnosztizált figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) is összefüggésbe hozható a növényvédő szerekkel.
A súlyos egészségügyi hatások mellett étkezésünknek komoly környezeti hatásai is vannak. Mostanra bizonyított tény, hogy az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság az egyik legfontosabb okozója a klímaváltozásnak, és óriási szerepe van a talaj, az élővizek szennyezésében, valamint a vadon élő állatok és növények kihalásában is. A termelésnek ez a módja a földi élet fennmaradását veszélyezteti, ezért mindenképp változtatni kell rajta, és elmozdulni az ökológiai gazdálkodás irányába.
Segítjük az ökomenzák elterjedését – petíció, képzések, kiadványok
2018-ban petíciót indítottunk annak érdekében, hogy a kormány központilag támogassa az ökomenzák fejlesztését, és 2019 végére érjék el legalább a 10%-os bioalapanyag-arányt a gyermekek közétkeztetésében. A petíciót több mint 14 000-en aláírták, mi pedig közben a tettek mezejére léptünk. Felkutattunk az országban jó példákat, és találkozókat szerveztünk, hogy terjedhessenek a jó gyakorlatok. Segítettünk abban, hogy egymásra találjanak az ökotermelők, iskolák és önkormányzatok. 3200 hazai önkormányzatnak küldtünk levelet, benne azzal a kiadványunkkal [2], amelyben leírtuk egy hazai és egy külföldi ökomenza működését: azt, hogy hogyan lehet egy ökomenzát úgy létrehozni és működtetni, hogy a jobb alapanyagok ne járjanak feltétlenül költségnövekedéssel.
Ezeken az általunk szervezett ökomenza műhelybeszélgetéseken majdnem 40 település, illetve intézmény képviselői voltak jelen a közétkeztetés számos területéről: élelmezésvezetők, pedagógusok, gyermekorvos, idősgondozásban dolgozó szakember, iskolaigazgatók, civil szervezetek képviselői és polgármesterek. Ők így együtt több ezer ember, főleg óvodás és általános iskolás kisgyerek étkeztetéséért felelősek.
Hazai jó példák
Találtunk olyan települést, ahol a felhasznált zöldségeknek már több mint 50%-a helyi biogazdaságból származik, sőt, olyan kistelepülést is, ahol teljes egészében maguk termelik a gyermekétkeztetésben felhasznált alapanyagokat. A legtöbben azonban most szeretnének elindulni ezen az úton, és lépésről lépésre növelni a helyi ökoalapanyagok arányát a közétkeztetésben.
Az egyik általunk követendőnek tartott jó példa a szarvasi közétkeztetés [3] [videó 4], ahol több szereplő – gazdálkodó, önkormányzat, közétkeztetési cég, iskolaigazgató – összefogásával olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, ahol az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik, a felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik.
Kistelepülések esetében jó példa Nyárád [5], ahol szinte mindent maguk termelnek a közétkeztetéshez az óvoda és az idősek otthona számára, méghozzá úgy, hogy kizárólag biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket használnak. A gazdálkodásba bevonták olyan idős személyek kertjeit is, akik maguk már nem tudják azt megművelni, de zavarja őket, hogy a kertet felveri a gaz. Ők örömmel veszik, hogy az önkormányzat megműveli, a termények pedig a közétkeztetést ellátó konyhára kerülnek. Nyárádon szinte teljes egészében bio alapanyagokat használnak, mert nemcsak a zöldség és a gyümölcs, hanem a tojás és a hús nagy része is helyi, így a gyerekek és az idősek egészséges, friss, vegyszermentes ételeket kapnak.
Az ilyen és ehhez hasonló jó gyakorlatok elterjesztésén dolgoztunk 2019-ben annak érdekében, hogy legalább az alulról jövő kezdeményezések sokasodjanak. De a kormány támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy országos változást érjünk el.
Az ökomenzák növelik a vidék megtartó erejét, mert az értékteremtő munka és a bevétel a helyi közösségeknél marad
A közétkeztetés ilyen irányú, az egész országra kiterjedő fejlesztése azért is kiemelten fontos, mert ennek segítségével a gyerekek egészséges élelemhez juthatnának társadalmi és szociális helyzettől függetlenül. A helyi ökoalapanyagokra épülő menzáknak további pozitív társadalmi és gazdasági haszna, hogy a helyi termelőknek, helyi közösségeknek ad értékteremtő munkát és bevételt. Ma az ökológiai módszerekkel termelt élelmiszerek nagy részét exportáljuk. Pedig vannak olyan gazdálkodók, akik ha számíthatnának a közétkeztetésre, mint biztos felvevőpiacra, akkor szívesen termelnének erre a célra. A rövid ellátási lánc egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a friss, helyi alapanyagok ne legyenek sokkal drágábbak, mint a káros növényvédőszerekkel megtermelt, messziről ideszállított, sok kézen átmenő ipari tömegáru.
Úgy látjuk, hogy bár vannak már jó példák, de ezek kivételesek, és legtöbbször csak néhány helyi kulcsszereplő rendkívüli elkötelezettségének és elszántságának köszönhetőek.
Kormányzati támogatásra van szükség – az egészséges, friss, helyi élelmiszer nem lehet luxustermék
Ahhoz, hogy az ökomenzák elterjedhessenek, rendszerszintű változásra van szükség. A kormánynak minden eszközzel segíteni kell, hogy a helyi ökoalapanyagok könnyebben bekerülhessenek a közétkeztetésbe.
Ezért indítjuk újabb petíciónkat, amelyben jogszabályi szintű változásokhoz szeretnénk széles, társadalmi szintű támogatást kapni. Ebben azt szorgalmazzuk, hogy a közbeszerzéseken ne a legolcsóbbat, hanem a legegészségesebbet választhassák a gyermekélelmezésben résztvevők. Részesítsék előnyben a helyi ökogazdák terményeit.
Csökkentsék 5 %-ra a bioélelmiszerek áfáját, hogy a közétkeztetőknek és mindenki másnak is, aki szeretné, legyen módja, lehetősége ezt választani. Az egészséges, friss, helyi élelmiszer nem lehet luxustermék!
Jegyzetek:
[1] Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése az ökoélelmiszerek egészségre gyakorolt hatásairól: Human health implications of organic food and organic agriculture http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/581922/EPRS_STU(2016)581922_EN.pdf
[2] A Greenpeace esettanulmányokat bemutató kiadványa: Tegyük egészségesebbé a közétkeztetést – helyi bioélelmiszereket az óvodákba iskolákba
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2019/01/add3df93-greenpeace_a5_kiadvany_v4-fin2-web.pdf
[3] [4] Szarvasi jó példa
Az ökomenza nem utópia – A szarvasi gyermekétkeztetési modell
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/2761/az-okomenza-nem-utopia/
Videó- Szarvas: https://www.youtube.com/watch?v=kwNRcx60Q_s
[5] Nyárád videó – https://www.youtube.com/watch?v=lgdWjv1doPI