Mi köze a bevásárló közösségeknek a környezetvédelemhez?

Lengyel alma, holland burgonya, új-zélandi hagyma. A szupermarketek polcai csak úgy hemzsegnek azoktól az import zöldségektől és gyümölcsöktől, melyek egyébként itthon is ugyanúgy megteremnek. Az egészséges, helyi élelmiszerek beszerzése, a helyi gazdálkodók támogatása és a környezet védelme mind fontos szempont volt azoknak a civil önkénteseknek, akik létrehozták és azóta is sikeresen működtetik a Nyíregyházi Kosár bevásárló közösséget. A csapat egyik tagjával, Zalatnay Lászlóval beszélgettünk. László lelkes közösségszervező, tréner, gondolkodó ember, aki rendületlenül hisz abban, hogy az alulról jövő kezdeményezésekkel igenis jobbá lehet tenni a világot.

Zalatnay László, a Nyíregyházi Kosár bevásárló közösség egyik tagja. © Nyíregyházi Kosár bevásárló közösség

A Nyíregyházi Kosár Bevásárló Közösség 6 éve alakult, ma már 18 önkéntessel és 30-50 gazdálkodóval több mint 150 vásárlót látnak el hetente friss, helyi élelmiszerrel. A tagjaik között sok a családos ember, akik gyermekeik egészsége miatt döntöttek úgy, hogy jó minőségű, megbízható alapanyagokat akarnak a konyhájukban felhasználni a nagy élelmiszerláncok kínálata helyett, és az is kimondottan fontos számukra, hogy helyi, a környékben termesztett élelmiszerhez jussanak.

Lászlóék legfontosabb célja, hogy elterjesszék a kosárközösség-mozgalmat, és szerte az országban minél több hozzájuk hasonló csoport alakuljon. Ennek érdekében workshopokat szerveznek és helyi kezdeményezéseket mentorálnak.

Mi a bevásárló közösségek lényege?

Sokan azt gondolják, hogy a bevásárló közösség azt jelenti, hogy többen összefogunk, és így kedvezőbb áron, nagyobb tételben tudunk vásárolni dolgokat. Ilyen is lehet, de a mi értelmezésünkben ez a közösség nem az olcsóbb beszerzésről szól, hanem arról, hogy összeköti a helyi termelőket és fogyasztókat egymással.
A gazdálkodóknak ez egy megbízható, tervezhető értékesítési csatorna, a vásárlóknak pedig lehetőség, hogy helyi, szezonális, friss élelmiszereket kaphassanak megbízható forrásból.

Manapság a legtöbben egyáltalán nem tudják, hogy az élelem, amit megesznek, honnan származik, azt ki és hogyan termelte meg. A kosárközösségek éppen ezt a tudást akarják visszahozni, hisz a helyi termelőkkel mindenhol meg lehet ismerkedni. Az vásárlók így újra visszaszerezhetik a kontrollt az élelmiszereik felett, és újra felépülhet egy bizalmi kapcsolat a termelő és fogyasztó között.

Neked személy szerint miért fontos, hogy legyenek kosárközösségek?

Sok dolog miatt fontosnak tartom, és ezeknek csak egyike az, hogy egészséges ételeket akarok én is enni. Ezen messze túlmutat, hogy a helyi élelmiszerek fogyasztásának milyen kedvező környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásai vannak. Valamelyik nap az egyik nagy élelmiszerlánc hirdetésében például új-zélandi hagymát láttam. Ez elképesztő! Egy nálunk is megtermő zöldség, amit a világ legtávolabbi pontjáról hozattak, nyilván óriási szén-dioxid-kibocsátással járó szállítással. Ha összehasonlítunk egy olyag gazdasági rendszert, amiben az élelmiszereket helyben termelik, egy olyannal, amiben nagy távolságokról szállítják, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi nagyságrendekkel több környezetszennyezéssel jár. Tehát egy olyan szerkezetváltás, ami a helyi termékekre alapozza az élelmiszer-ellátást, valós kiutat jelenthet korunk egyik legnagyobb ökológiai kihívására.

A környezetvédelem mellett számomra nagy jelentősége van a társadalmi és gazdasági szempontoknak is. Nyíregyházáról elmennek a fiatalok azért, mert úgy érzik, nincs elég munka, nincs elég pénz, nincs elég pezsgés a városban. Pedig sok pénzt lehetne itt tartani, ha az élelmiszert főleg helyi gazdálkodóktól vásárolnák az emberek.

Őszi zöldséges kosár © Járdány Bence / Greenpeace

Megpróbáltam hozzávetőlegesen kiszámolni, hogy mennyi pénzt költünk ennivalóra. Ha napi 2000 Ft/fővel, és Nyíregyháza lakosságával számolunk, akkor évente 85 milliárd Ft körüli összeg jön ki. Az itt is megtalálható multinacionális élelmiszerláncok éves jelentéseit és forgalmi adatait böngészve azt gondolom, hogy az általunk vásárolt termékek körülbelül 90%-a nem helyi élelmiszer. Így könnyen megbecsülhető, hogy évente mekkora mennyiségű pénz áramlik ki a városból, ami természetesen nagyon hiányzik a helyi gazdaságból. Ez a pénz már nem itt forog, és nem itt teremt megélhetési lehetőséget. A célunk az, hogy ezt a szerkezetet átalakítsuk. Persze ehhez még nagyon sok lépésre van szükség, és sok támogató emberre.

A helyi mezőgazdaság újjáélesztése értékteremtő munkát, a vásárlóknak pedig választási lehetőséget ad. Nem csak üveggyapotban termesztett, messziről ideszállított, napfényt nem látott zöldséget vehetünk, hanem mondjuk olyan paradicsomot is, aminek az íze még percekkel később is az ember szájában marad.

Mire kell odafigyelnie annak, aki szeretne létrehozni egy bevásárló közösséget?

Szerintem 2 fontos pillére van egy jó bevásárló közösségnek. Az első az, hogy közösségi alapra legyen felépítve. Tehát nem klasszikus üzleti vállalkozásként érdemes elkezdeni. De azért arra figyelni kell, hogy annyi bevétele keletkezzen, hogy az üzemeltetési költségeket önerőből tudja fedezni. A másik fő elem pedig az, hogy a közösség képes legyen tanuló üzemmódban működni. Vagyis képesnek kell maradnia arra, hogy a kihívásokra, ami az alapítás és a működtetés során keletkezik, meg tudjuk találni a helyes válaszokat. Ha közösségben és közösségre építve rugalmasan kezdünk neki a feladatnak, akkor az összes technikai, jogi, infrastrukturális hátteret meg lehet teremteni.

Ezzel együtt azt látom, hogy a hazai bevásárló közösségi kezdemények egyik sarokpontja egy, a bevásárló közösségek jellegzetességeire tervezett webshop szoftver. A legtöbb közösségi kezdeményezés forráshiányos, és érthető módon sokszor nincs meg a kellő tapasztalatunk sem ahhoz, hogy egy ránk szabott szoftvert tudjunk megvásárolni, vagy elkészíttetni. Ezt a közösségek különböző módszerekkel oldják meg. Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, akár ingyenes szoftverekkel, vagy önkéntesek által összerakott webshopokkal is el lehet kezdeni a munkát. De később, amikor nő a forgalom, mindenképpen szükséges egy speciálisan a bevásárló közösségekre fejlesztett rendszer.

A mi célunk ezért az, hogy segítsünk másoknak. Hogy ne csak a saját kárukon tanulhassanak azok, akik bevásárló közösségeket szeretnének létrehozni. Az elmúlt 6-8 év tapasztalatából ezért összeszedtünk és közreadtunk egy tudástárat a kosarkozosseg.hu oldalon. Mivel úgy láttuk, hogy egy-egy településen többen is lehetnek, akiket érdekel ez a téma, de nem feltétlenül ismerik egymást, létrehoztunk egy társtalálót is ezen az oldalon. Emellett workshopokat, műhelytalálkozókat szervezünk, és webshop fejlesztőkkel készítünk egy korszerű szoftvert is. Utóbbi a bevásárló közösségek működését segíti, és egyszerűbbé teszi a folyamatban részt vevő gazdálkodók, vásárlók és önkéntesek munkáját. Ezt a szoftvert is hozzáférhetővé tesszük az induló közösségek számára.

Szeretettel várunk mindenkit a Bevásárló közösségek indítása Facebook-oldalunkon, és a kosarkozosseg.hu felületen.