Már javában benne vagyunk az iskolaidőben, úgyhogy arra gondoltunk, nézzünk egy kicsit körbe menzafronton. Ma az élelmiszereink nagy részét nagyüzemi módszerekkel termelik, rengeteg vegyszert használnak, ezzel pusztítják az élővilágot és a környezetünket. Mindez nagymértékben hozzájárul egészségünk romlásához, a klímaváltozáshoz, az erdőirtáshoz és élőlények tucatjainak kihalásához. Szerencsére már vannak olyan előremutató modellek külföldön és itthon is, ahol a közétkeztetésben részben vagy egészben átálltak az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekre.

Közétkeztetés Magyarországon © Járdány Bence / Greenpeace

Az ökomenza nem utópia

Helyi ökogazdálkodóktól származó alapanyagok, mosolygós konyhás nénik, ebéd közben vidáman csevegő gyerekcsapatok, velük étkező tanárok, és a visszajelzéseket figyelembe vevő közétkeztetési cég. Ilyen menza nincs is − gondolhatnánk. Pedig létezik, és reméljük, egyre több ilyen lesz!

Jó példák itthonról

A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában a menzán az alapanyagok nagy része helyi termelőktől származik. A felhasznált zöldségek több mint 50%-a szarvasi biozöldség, és helyi áru a rizs, a hal, vagy az almalé is. Az élelmiszer-hulladék mennyiségét a Benkában egyszerű ötletekkel csökkentik, például azzal, hogy a gyerekek maguk szedhetnek az asztalnál az ételből: így csak annyit vesznek ki, amennyiről úgy gondolják, hogy meg is tudják enni.

Egy Veszprém megyei faluban, Nyárádon szinte mindent maguk termelnek amit a közétkeztetésben felhasználnak, még a tojást és a húst is. Ebből látják el a helyi óvodát és a települési szociális étkeztetést. A nyárádi rendszer egyedülálló a maga nemében, mert itt olyan idősek kertjeit is bevonták a termelésbe, akik maguk már nem tudják megművelni azt, de szeretnék, ha rendben lenne a portájuk. Ezekben a kertekben az önkormányzat ugyanúgy zöldségeket és gyümölcsöket termel, mint a saját területein, méghozzá úgy, hogy kizárólag ökogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmet használnak.

A budapesti AKG Menzája, a MEZNA is nagy hangsúlyt fektet az alapanyagokra. Ők a burgonyát például egy Vértes lábánál lévő biofarmról vásárolják, az uzsonnát pedig egy bio lisztekkel dolgozó kézműves pékségben készítik a gyerekeknek. Az AKG-ban választani is lehet vegetáriánus és hagyományos menüből, a hétfő azonban mindig húsmentes nap, ami nem csak egészségügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is nagyon előremutató dolog.

Mi a helyzet külföldön?

A Greenpeace Ausztria munkatársai tavaly májusban vizsgálták meg az egyes szövetségi tartományok iskolai és óvodai konyháit, hogy felderítsék hol kapják a gyerekek a legegészségesebb és leginkább környezetbarát élelmiszereket. A bécsi menzák bizonyultak a legjobbnak. Itt főleg bio- és helyi élelmiszereket, valamint kevesebb, de jobb minőségű húst kínálnak a gyerekeknek. A második helyezett Felső-Ausztria, a harmadik Karintia volt, az utolsó helyen pedig Tirol és Burgerland végzett. A gyenge eredményt Burgerlandban nagyon komolyan vették. 2018 októberében a tartományi kormány megszavazta a bioélelmiszerek arányának 50%-ra való kötelező növelését a közétkeztetésben. Ez óriási eredmény, hisz Burgenland ezzel sereghajtóból az élre kerül az osztrák tartományok között az egészséges és környezetbarát közétkeztetés tekintetében.

Egy francia kisváros, a 10 000 fős Mouans-Sartoux vezetői is annyira fontosnak tartották, hogy a gyerekek jó minőségű alapanyagokból készült ételt egyenek az iskolákban és az óvodákban, hogy többéves szisztematikus munkával elérték, hogy ma már 100%-ban vegyszermentes, bioélelmiszereket szolgálnak fel a közintézményekben, és mindezt többletköltség nélkül teszik.

A bioélelmiszerekre való átállás náluk 4 évet vett igénybe. Mivel nem találtak elég ökogazdaságot a környéken, az önkormányzat, élve elővásárlási jogával földeket vett, és egy gazdálkodót bíztak meg a saját gazdaságuk felépítésével. Jelenleg a menzákon felhasznált zöldségek és gyümölcsök 85%-a innen származik.

Gilles Pérole, a város helyettes polgármestere elmondta, hogy számukra az ökomódszerekkel való élelmiszer-termelés több szempontból is fontos: védi a fogyasztók és a földeken dolgozók egészségét; a rövid ellátási lánc költséghatékonyabb; hozzájárul a régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez; és megóvja a város környékén a jellegzetes dél-franciaországi tájat.

Kicsit távolabbról is hoztunk egy jó példát. Idén márciusban az összes New-York-i iskolában bevezették a húsmentes hétfőt. A heti egy vegetáriánus menüvel az egészséges, környezetbarát étkezési szokásokra szeretnék nevelni a gyerekeket. A programot már 2018-ban is tesztelték. Akkor még csak 15 brooklyni iskolában próbálták ki az új étrendet, de a jó tapasztalatok után az egész városra kiterjesztették.

A Greenpeace Magyarország idén tavasszal egy műhelybeszélgetést szervezett a témáról, amire közel 20 település, ill. intézmény képviselői mentek el. Ez azt mutatja, hogy a jó szándék sok helyen megvan, és remélhetőleg egyre több településen el is indul a gyermekétkeztetés ilyen irányú fejlesztése, amit a kormánynak minden lehetséges eszközzel támogatnia kellene. Már csak azért is, mert mindez a saját céljaival is egybevág: létezik egy évekkel korábban elfogadott cselekvési terv, amelyben az szerepel, hogy 2020 decemberéig 30%-ra kell növelni a bioalapanyagok arányát az óvodákban, iskolákban és egyéb szociális intézményekben.

Miért olyan fontos mindez? Azért, mert a gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra; egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen, hogy egészséges, káros vegyszerektől mentes élelmiszert kapjanak. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának jelentése szerint például bizonyos rovarölő szerek akár mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődőben lévő szervezetükben, de a növényvédő szerek összefüggésbe hozhatók más allergiás, asztmás megbetegedésekkel és az egyre gyakoribb figyelemzavaros hiperaktivitással (ADHD) is.

Őszi zöldséges kosár © Járdány Bence / Greenpeace

A helyi ökoélelmiszerek közétkeztetésben való minél nagyobb arányú használata nemcsak egészségügyi szempontból kívánatos, hanem számos környezetvédelmi és társadalmi hozadéka is van. A rövid ellátási lánccal kiesik a szállítás és az azzal járó szennyezés. Az élelmiszer friss és megbízható, az előállítása pedig szintén a helyi közösségeket támogatná.