Egy friss ENSZ-jelentés szerint a világ termőföldjeinek harmada rendkívül rossz állapotban van: kizsigerelték és agyonvegyszerezték! Évente 24 milliárd tonna termőföldet veszítünk el, mely hatással lesz az élelmiszertermelésre, valamint befolyásolja a klímaválság elleni küzdelmet. De hogyan tudjuk megóvni ezeket a területeket és miért van ennek ekkora jelentősége?
Ha meg akarjuk óvni egészségünket és azt szeretnénk, hogy a bolygónk még sokáig élhető legyen, akkor változtatnunk kell azon, ahogy jelenleg bánunk a földekkel, derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) új jelentéséből.
Át kell állnunk az ökogazdálkodásra, és nagy földterületeket kell visszaadnunk a természetnek. Ez elengedhetetlen a klímaválság elleni küzdelemhez, mert csak így lehet elegendő élelmet termelni mindenkinek.
A jelentés feltárja, hogy mennyire rosszul kezeljük az egyes élőhelytípusokat − legyen szó akár az erdőkről, gyepekről, vizes élőhelyekről − számos társadalmi és természetvédelmi problémát okozva ezzel.
Légifelvétel egy kongói pálmaolaj-ültetvényről
Ironikus módon a problémák jelentős részének éppen az élelmünk előállításának módja az oka. A nagyüzemi mezőgazdaság elképesztő ütemben terjeszkedik globálisan, és felfalja a természetes élőhelyeket, hogy ezeken a területeken olcsó gabonát és hús termelve minél nagyobb profitot érjen el.
Íme öt olyan ok, amiért jobban kellene vigyáznunk a termőföldjeinkre:
1. Okosabb földhasználattal felvehetjük a harcot a klímaválság ellen
Az erdők alapvető védvonalak a folyamatban lévő éghajlatváltozás ellen. A nagy kiterjedésű egészséges erdők, ahogyan a gyepek és a vizes élőhelyek is, létfontosságúak ahhoz, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a globális felmelegedést. Ezek az életközösségek ugyanis képesek kivonni a szén-dioxidot a légkörből, és meg tudják kötni azt a növényekben és a talajban. Éppen ezért a még meglévő erdőket meg kell őrizni, a károsodott, rosszul kezelt területeket pedig hagyni kell megújulni. Ezen felül őshonos fafajok millióit kell telepíteni a természetes erdők helyreállítása érdekében. Sokkal inkább ilyen telepítésekre lenne szükség, nem pedig ipari célú faültetvényekre, amelyeknek sehol a világon nincs olyan jelentős emissziócsökkentő hatásuk, mint a természetes erdőknek.
A Greenpeace szójatermesztés és szarvasmarha-tenyésztés érdekében történt erődirtást tárt fel. A kivágott és leégetett területen még megtalálható a hamu és a fák törmeléke.
Ehelyett viszont ma az történik, hogy az erdőket és gyepeket soha nem látott mértékben szaggatják fel, főleg a nagyüzemi mezőgazdaság egyre növekvő területigénye miatt. Az olcsó hús tömeges előállítása érdekében hatalmas erdőségeket pusztítottak el, és a helyükön óriási szarvasmarha-telepeket és szójaültetvényeket létesítettek. Ez utóbbit a marháknak, sertéseknek és csirkéknek adják takarmányként. Az erdők mezőgazdasági területté alakítása szén-dioxid-kibocsátással jár, így nem meglepő, hogy a globális szén-dioxid-emisszió közel negyede a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és egyéb földhasználatból származik, aminek jelentős részét a hús- és tejipar adja.
A hús- és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével csökkenteni lehetne az erdők mezőgazdasági területté alakítását. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni a harcot a klímaválsággal, az elkövetkezendő 30 évben világszinten a felére kell visszaszorítani a húsfogyasztást. Ennél még nagyobb mértékben kell csökkenteni ezt azokban a régiókban, ahol már most is túl sok húst esznek, mint például Európában és Észak-Amerikában.
2. Hogy vigyázunk ezekre a területekre, azt jelenti, hogy óvjuk a vadon élő állat- és növényfajokat is
Az erdők, gyepek és vizes élőhelyek menedéket jelentenek a vadon élő állat- és növényfajok számára. A jó állapotban lévő, érintetlen természeti területeken különösen gazdag az élővilág. Egy-egy ilyen területen több ezer faj élhet, melyek közül sokat még nem tanulmányoztak, vagy talán még fel sem fedeztek a tudósok.
Orángután az indonéz Közép-Kalimantánban, egy állatvédő szervezet gondozásában. A pálmaültetvények terjedése és az erdők irtása veszélyezteti saját erdei élőhelyüket.
A természetes élőhelyek nagyüzemi mezőgazdasági területté alakításával elvész ez a gazdagság, és helyette hatalmas területeken csupán néhány faj marad, amelyek jellemzően haszonállatok vagy olyan haszonnövények, mint például az olajpálma vagy a szója. Emiatt számos vadon élő faj a kihalás szélére sodródott. Nemrégiben az ENSZ Kormányközi Platformja, az IPBES jelentése is figyelmeztetett: napjainkban egymillió faj áll a kipusztulás szélén és tűnik el Földünkről 10-20 éven belül, ha nem változtatunk a jelenlegi rendszeren.
Hogy megelőzzük a tömeges kihalást, meg kell állítani a nagyüzemi mezőgazdaság könyörtelen terjeszkedését, és helyre kell állítani a természetes élőhelyeket, hogy azok továbbra is fenn tudják tartani az életnek azt a csodálatos sokféleségét, ami ma még megtalálható bolygónkon. De mindez nem elég! Az ökogazdálkodás elterjesztésével csökkenthetjük az agrokemikáliák, például a rovarirtó szerek használatát. Ez életmentő lehet a beporzó állatfajoknak, például a méheknek és más, az élővilág szempontjából fontos rovarfajoknak, amelyek vészesen fogyatkoznak.
3. Ez azt is jelenti, hogy biztosítjuk az őslakos népek túlélését
Szerte a világon tapasztalható, hogy az őslakosok jogait nem tartják tiszteletben. Ez sok esetben az általuk lakott területek, földjeik elpusztításához és népirtáshoz vezet. Az őslakos népek gyakran válnak megfélemlítés, erőszak, sőt akár gyilkosság áldozataivá, ha összetűzésbe keverednek azokkal a nagyvállalatokkal és kormányokkal, amelyek megpróbálják elvenni tőlük földjeiket a bányászat, a fakitermelés, vagy a nagyüzemi mezőgazdaság érdekében.
Több mint 3000 őslakos tiltakozott Brazíliában az őslakosokat érintő gyilkosságok ellen, egy szimbolikus vérnyomot festve a minisztériumok elé.
Az őslakosok a világ népességének kevesebb, mint 5%-át képviselik. A földjeik összterülete viszont a fennmaradó természetes élőhelyek harmadát teszik ki, és ők azok, akik a legjobban védik ezeket. Tanulmányok azt is alátámasztják, hogy az őslakosok által kezelt területeken nagyobb a biodiverzitás, mint másutt.
Az új IPCC-jelentés egyértelműen kijelenti, hogy az őslakosokat tiszteletben kell tartani és támogatni kell őket. Rendkívül fontos tudásuk, kulturális értékeik mellett, kulcsfontosságú szerepük van az erdők és más természeti területek egészségének és megfelelő kezelésének biztosításában.
4. Az egészségesebb föld termékenyebb talajt is jelent
Az intenzív gazdálkodás térnyerése miatt a természetes növénytakaró eltávolítása pusztítja a talajt. Ha ugyanazon a területen egy évben többféle haszonnövényt termesztenek nagy mennyiségű mezőgazdasági vegyszer felhasználásával, az tönkreteszi a talaj termékenységét. Az ENSZ szerint a termőföldek egyharmadának állapota erősen leromlott: évente 24 milliárd tonna termékeny talajt veszítünk el. Egyértelmű, hogy ez hatással lesz az élelmiszertermelési képességünkre.
Korábbi, kivágott erdőterületet készítenek elő mezőgazdasági művelésre.
Ha a húsokban gazdag étrendről átállunk a kevesebb hús fogyasztására, és az intenzív mezőgazdasági technológiákat felváltjuk ökológiai gazdálkodással, az csökkenti a földre nehezedő nyomást és segít megőrizni a talaj termőképességét is. A növények mellett az egészséges talaj a másik nagy szén-dioxid elnyelő és -tároló hely, így a talaj jó állapotban tartása egy újabb természetes megoldás lehet a klímaválságra.
5. A szükséges változtatások az egészségünknek is jót tesznek
Kilenc emberből egy éhezik, mert nincs elegendő tápláléka, ezért elfogadhatatlan hatalmas területeken állati takarmányt, vagy energianövényeket termeszteni. Ha a földet inkább emberi fogyasztásra szánt élelmiszernövények termesztésére használnánk, akkor elegendő táplálék jutna mindenkinek. Éppen emiatt kell visszafognunk a hús- és tejtermékek előállítását, valamint fogyasztását.
Szarvasmarhák egy brazil farmon. A szarvasmarha-tenyésztés az amazonasi erdőirtások elsődleges okozója.
Az élelmiszernövények termesztése ugyanis sokkal hatékonyabb földhasználati mód, mint a takarmányé, ami a hús előállításhoz szükséges. A főleg növényi alapú étrendre való átállással, és több zöldség, gyümölcs, magvak és hüvelyesek fogyasztásával kevesebb termőföldet kell használnunk, így több területet lehet visszaadni az erdőknek. A húsfogyasztás mérséklése egyben csökkenti az olyan betegségek kockázatát is, mint amilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A megváltoztatott étrend összességében akár 3,5 évvel is meghosszabíthatja az ember életét.
Ezek a változtatások nem csak a saját, de egyúttal bolygónk egészségének is jót tesznek!
Dr. Reyes Tirado írása alapján.
Dr. Reyes Tirado, a Greenpeace Kutatólaboratóriumának munkatársa az Egyesült Királyság Exeteri Egyetemén dolgozik. Az éghajlatváltozásról és a biológiai sokféleségről, valamint a mezőgazdaságról és az élelmezési rendszerekről szóló kutatásokat és tudományos elemzéseket vezet.