A méhek és más beporzók a nagyüzemi mezőgazdaság élővilág ellen folytatott háborújának frontvonalában harcolnak a saját túlélésükért – és a miénkért is. A hatalmas monokulturák, az egyre csökkenő méretű természetes élőhelyek, a méhgyilkos vegyszerek szükségtelen használata és a génmódosított (GM) növények mind-mind csökkenhetik túlélési esélyeiket. Pedig nemcsak méhgyilkos módon termelhetünk földjeinken, van más megoldás is!

A jelenlegi nagyüzemi mezőgazdasággal szemben a biogazdálkodás paradicsom a méheknek, a beporzóknak, az élővilágnak. Minden harmadik falat ételünk a beporzók küzdelmének sikerétől függ,  a rovarok által beporzott haszonnövények értéke pedig évente 265 milliárd euró.

Sajnos ahelyett, hogy az EU segítette volna a beporzók túlélésért folytatott küzdelmét, a héten az Európai Parlament leszavazta a génmódosított virágporral szennyezett méz kötelező címkézését. Kevésen múlt; kár, hogy nem volt ott minden magyar képviselő, hogy a magyar és környezeti érdekek mentén kiálljon.

Néhány a döntés várható negatív hatásai közül:

  • A fogyasztó még kevésbé fogja tudni, hogy mit eszik. (Van-e a mézben GM-növény virágpora?)
  • A méhpusztulás egyre súlyosabban fenyegeti éléskamránkat. (A GM-növények pollenje és a GM-növények termesztése miatt növekszik a vegyszerhasználat.)
  • Az amerikai kontinensről és további, GM-növényeket termelő országokból származó méz könnyedén bekerülhet az európai piacra, ami hátrányos például Magyarországnak is.

Nálunk nincs GM-növénytermesztés, és így természetesen a magyar mézben sincs GM-növény virágpora. A magyar méhészet alatt mintegy 20 000 méhészt, azok családtagjait, a csatolt iparágakkal együtt pedig több tízezer (egyesek szerint akár százezer) főt kell érteni, akik megélhetését közvetlenül befolyásolja a várható uniós döntés. Ők mind jobban élhettek volna, ha nagy a kereslet a GM-összetevőt nem tartalmazó mézek iránt.

És hogy mik a pozitív hatások?

  • Nem kell átalakítani a mézek jelenlegi csomagolásának címkéit, feliratait.
  • A GM-növényeket nagyban termesztő országokból mézet importáló cégek könnyedén tudják értékesíteni mézüket az európai piacon.

Döntse el mindenki, hogy most jobb vagy rosszabb lesz-e így nekünk.

Itt az ideje, hogy

  • legalább a magyar érdekeink miatt legyen ott minden ilyen fontos szavazáson minden magyar EP-képviselő;
  • a Vidékfejlesztési Minisztérium több európai országhoz hasonlóan hozzon létre egy új logót, a „GMO-mentes termék” védjegyet a hozzá kapcsolódó minősítő/ellenőrző intézménnyel, hogy a GMO-mentes magyar termékek versenyelőnyét forintra váltsa!
Cselekszem