A tavalyi oroszországi futball-világbajnokság idején egy dolgot lehetetlen volt nem észrevenni: a levegőszennyezettség az ottani nagyvárosokban is óriási probléma. A Greenpeace Oroszorszország úgy döntött, hogy megvizsgálja, mit gondolnak  a városlakók erről, és mit tesznek maguk a hatóságok a probléma megoldása érdekében.

© Liza Udilova/Greenpeace

Gázmaszk a Moszkva központjában álló Szent György szobron. © Liza Udilova/Greenpeace

A szemet szúró helyzetre reagálva a helyi Greenpeace-szervezet egy közvélemény-kutatást indított, mely rávilágított arra, hogy a légszennyezettség már jó ideje komolyan aggasztja az embereket. A válaszokból az derült ki, hogy Moszkvában a lakosok 82%-a elégedetlen a levegő minőségével, az ország második legnagyobb városában, Szentpéterváron ugyanez az arány pedig 77%.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a városlakók nagyon is tisztában vannak a probléma okával. A válaszadók több mint 80%-a elsősorban a benzin- és dízelmotoros járműveket nevezték meg az egészségre káros levegő fő forrásaként.

De nem csak az emberek, hanem a kormányzat is kezdi felismerni, hogy a legnagyobb orosz városoknak igenis lépniük kell a közlekedésük zöldítése érdekében. Ráadásul az ígéreteken túl már konkrét intézkedések is történnek.

Az orosz elnök tanácsadó testületeként működő Emberi Jogi Tanács ugyanis olyan alacsony kibocsátású övezetek létesítésére tett javaslatot, amelyekben korlátozzák az Euro 4-es szintű kibocsátási normánál szennyezőbb járművek behajtását. Ez egy helyes lépés a jó irányba, amely segíthet megtisztítani Moszkva és más nagyvárosok levegőjét. A kormány már utasította is a moszkvai és szentpétervári hatóságokat, hogy kezdjék meg az intézkedés előkészítését.

Igazi áttörésről van tehát szó, és ez nem történhetett volna meg a Greenpeace Oroszország munkáját támogató tízezrek nélkül. Ők segítettek abban, hogy oroszországi irodánk már 2017 őszén el tudta juttatni a moszkvai önkormányzatnak a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatát, és a tervezet egyik legfontosabb eleme éppen az alacsony kibocsátású zónák létesítése volt.

Ez a terv a járművek nitrogén-dioxid és szén-dioxid kibocsátásából származó légszennyezést negyedével csökkenti. Ilyesfajta korlátozásokat már sok európai városban bevezettek – beleértve olyan megapoliszokat is mint London – és ezek mindenhol érdemben javították a levegő minőségét.

Ugyanakkor ahhoz, hogy bármilyen forgalomkorlátozás igazán hatékonyan működhessen, az olyan alternatív közlekedési módok fejlesztésére is szükség van, mint például a közösségi közlekedés vagy a biciklis infrastruktúra korszerűsítése. Bízunk benne, hogy Moszkva és Szentpétervár más városoknak is példát mutat Oroszországon belül és azon túl  egyaránt. Eddig egyébként több mint 200 európai város létesített ilyen jellegű zónákat, köztük Berlin, Brüsszel, Rotterdam és Koppenhága is.

A budapestiek is egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának – derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek.

A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét.

Együtt képesek vagyunk arra, hogy a nagyvárosi közlekedést a világon mindenhol zölddé és fenntarthatóvá tegyük.  Csatlakozol hozzánk?

Követeljük együtt a budapesti városvezetéstől, hogy 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, ezzel együtt vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat a fővárosból, és 2019 végéig hozza nyilvánosságra ennek ütemtervét. Ezzel párhuzamosan fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.

Ha egyetértesz, írd alá petíciónkat.

Photomontage for Children and Air Pollution Initiative in Mexico. © Aarón Borrás
Tiszta levegőt!

Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!

Cselekszem