A brit kormány most folytatja a Brexit utáni élelmezésügyi és mezőgazdasági stratégiát megalapozó konzultációkat. Az állami háttérintézményekből és nemzeti egészségügyi, szociális, környezetvédelmi szervezetekből álló Eating Better szövetség azt kéri a kormánytól, hogy az építse be a „kevesebbet, de jobbat” megközelítést a hús- és tejtermékekre vonatkozó terveibe.
Kevesebb, de jobb hús- és tejtermékek kellenek a brit szakértők szerint
Sue Dibb, a szövetség ügyvezető igazgatója elmondta:
„Az ipari mezőgazdaság pusztító hatással van az egészségünkre, bolygónk egészségére és az állatjólétre. Bár az emberek ma már egyre jobban odafigyelnek arra, hogy mit esznek, de a kormánynak is haladéktalanul lépnie kell.
A Brexit most lehetőséget kínál arra, hogy az állattenyésztést és az állati eredetű termékek fogyasztását fenntarthatóbb alapokra helyezzük. Ehhez elengedhetetlen, hogy támogassák és ösztönözzék az olyan gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek figyelembe veszik az környezetvédelmi, népegészségügyi és állatjóléti szempontokat.”
Az Eating Better részletes útmutatót és jelentést is készített, hogy segítse a döntéshozók munkáját. Kidolgoztak továbbá egy jelölési rendszert is, amely a vásárlóknak segítene abban, hogy jobb hús- és tejterméket választhassanak.
Az ajánlás 8 alapelvet fektetett le arra, hogy miként ültessük át a gyakorlatba a „kevesebbet, de jobbat” megközelítést:
-
- Klímaváltozás szempontjából az a jó választás, ha az étrendünkben a növényi alapú élelmiszerek felé toljuk el az arányokat. Az állati eredetű élelmiszerek közül a legeltetett állatoktól származó termékeket keressük, a legeltetés ugyanis segítheti a talajban a szén-dioxid megkötését. Ez persze csak akkor igazán hatékony, ha ezzel egy időben húsfogyasztásunkat is lényegesen csökkentjük.
- Az állatjóléti szempontok alapján az olyan gazdaságokból származó húst és tejterméket keressük, ahol az állatok természetes módon élhetnek, egészségesek, és természetes táplálékot kapnak.
- Természetvédelmi szempontból akkor döntünk jól, ha olyan állatoktól származó húst vásárolunk, amelyeket helyben termelt táplálékkal etettek, például Európában őshonos hüvelyeseket adtak nekik. Ez segíthet csökkenteni a nem fenntartható módon termelt szójától való függőséget.
- A világélelmezés szempontjából az a legfontosabb, hogy felhagyjunk a túlzott mennyiségű hús- és tejtermékfogyasztással, így hozzájárulhatunk Földünk erőforrásainak hatékonyabb és igazságosabb elosztásához.
- Egészségügyi szempontokat figyelembe véve szintén azzal teszünk jót magunknak, ha táplálkozásunkban a növényi alapú élelmiszerekre helyezzük a hangsúlyt. Ez a lakosság többségénél kedvezően hatna az egészségre.
(Kiegészítés tőlünk: fontos, hogy a zöldségek és gyümölcsök ökológiai gazdaságból származó termékek legyenek, melyek nem tartalmaznak káros növényvédőszer-maradványokat.)
- A felelős antibiotikum-használat szempontjából fontos, hogy olyan élelmet vegyünk, ami a lehető legkevesebb antibiotikum alkalmazásával készült. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kerüljük az intenzív állattartásból származó termékeket.
- A hulladékmennyiség csökkentése érdekében a húst, illetve minden egyes állati testet értékes erőforrásnak kell tekintenünk. Használjuk fel az állat minél több részét, hogy ezzel is csökkentsük az élelmiszerhulladékot.
- A helyi gazdaság támogatásának szempontjából akkor döntünk jól, ha a nagyüzemi termékek helyett olyan húst és tejterméket keresünk, amelyet kistermelők állítanak elő jó minőségben. Az az igény, hogy ismerni akarjuk az általunk vásárolt hús eredetét, segíthet újra összekapcsolni a termelőt és fogyasztót. Jó lehetőségek lehetnek erre a termelői piacok és kisboltok, a „dobozrendszer”, valamint a független hentesüzletek.
- Klímaváltozás szempontjából az a jó választás, ha az étrendünkben a növényi alapú élelmiszerek felé toljuk el az arányokat. Az állati eredetű élelmiszerek közül a legeltetett állatoktól származó termékeket keressük, a legeltetés ugyanis segítheti a talajban a szén-dioxid megkötését. Ez persze csak akkor igazán hatékony, ha ezzel egy időben húsfogyasztásunkat is lényegesen csökkentjük.
A Greenpeace évek óta küzd azért, hogy a mai, fenntarthatatlan nagyüzemi mezőgazdaságot az ökológiai mezőgazdaság váltsa fel, amely képes a fenti szempontokat figyelembe véve elengedő tiszta, egészséges élelmet előállítani környezeti károk nélkül.
Az eredeti angol nyelvű cikk és a kormánynak írt teljes jelentés itt olvasható: https://www.eating-better.org/2018/04/Less-and-Better-Report
A hatalmas gyárakként működő állattartó telepek tönkreteszik Földünk élővilágát, miközben olcsó és egészségkárosító termékekkel árasztják el a boltokat, tányérjainkat.