Hogyan vált ikonikussá az ökölfa tömegdemonstrációnk a Városligetben 2016-ban

Emlékszel a 2016-os ökölfa akciónkra a Városligetben? A Ligetvédőkkel és a VAResLIGET.blog.hu közösségével együttműködve szerveztünk egy nagyszabású megmozdulást, hogy határozottan fellépjünk a Városligetben tervezett óriásberuházás terveivel szemben. Ez az akció a Greenpeace Magyarország történetének talán legösszetettebb land-art eseménye volt, és bár a végeredményt nem sikerült a tervezett módon megörökítenünk, a résztvevők számára mégis felejthetetlen élményt nyújtott. Olvasd el mit jelentett számunkra ez az akció, és hogyan éltük meg a Greenpeace-n belül.

ökölfa tömegdemonstráció
© Járdány Bence / Greenpeace

2016-ban több hullámban zajlottak tüntetések és közösségi fellépések a Városligetben a kormány terveivel szemben, amely több óriásberuházást is a világ első közparkjában kívánt megvalósítani, akár százévesnél is idősebb fák kivágásával. A Liget Budapest Projekt keretében indultak meg azok a beruházások, amelyek a park beépítettségét az akkori 5,7%-ról közel 12%-ra növelik, szétdarabolva az összefüggő zöldfelületeket öt új múzeum megépítésével, melyek esetenként 30-40 méter magasságukkal jóval a Városliget ikonikus fái mögé is magasodnak.

Mi is többször állást foglaltunk, felszólaltunk és támogattunk civil kezdeményezéseket. Áprilisban demonstrációt szerveztünk, követelve, hogy maradjon igazi park a Városliget, épületek helyett parkként újuljon meg a világ első közparkja. A demonstráció részeként pedig több száz ember segítségével megformáztuk a Ligetvédők szimbólumát jelképező ökölből kinövő fát – a bátorság és a környezetvédelem jelképét.

Ha támogatni szeretnéd a munkánkat, legyél Te is részese küzdelmünknek az 1%-oddal!


Adószámunk: 18178883-1-42

Már az kihívást jelentett, hogyan rajzoljuk fel a szimbólumot, majd méretezzük be különböző számú résztvevőre, hiszen egy ilyen land-art eseményen nem lehet tudni végül hányan jönnek el. Nekünk viszont minden lehetőségre fel kellett készülnünk. A rajzon így nézett ki a szimbólum az ökölben tartott kéz és a belőlük nyíló szirmok, illetve a látványterv a városligeti réten.

Így nézett ki az ökölfa a rajzokon

Van, amikor szerencsénk van, minden klappol, kegyes velünk az időjárás… és van, amikor hiába készülünk fel mindenre, mégsem sikerül minden úgy, ahogy terveztük. Ez utóbbi történt az ökölfa esetében is.

Az akció napján az időjárás nem volt kegyes hozzánk: szakadó esőben kezdtük a helyszín előkészítését. Hajnali hét órától, órákig tartó munkával jelöltük ki a háromszáz emberre tervezett land-art pontjait a szakadó esőben, hogy ha esetleg eláll az eső délutánra – a demonstráció meghirdetett időpontjára – vagy az eső ellenére is eljönnek a demonstrációra jelentkezők, akkor mi készen álljunk.  

Délután egy órára valóban elállt az eső, viszont helyette jött a viharos szép. Mindezek ellenére közel négyszáz ember jelent meg a Városligetben, hogy velünk együtt fejezze ki véleményét. El sem akartuk hinni! A résztvevők lelkesedése minden várakozásunkat felülmúlta, színes, életteli látványt nyújtott a tömeg, ahogy elfoglalta a kijelölt helyeket az ökölfa formájában.

Ám ekkor újabb akadállyal szembesültünk: a 70 km/órás erősségű viharos széllel. Hiába volt nálunk drón és két daruskocsi – amelyek ideális körülmények között 24, illetve 26 méteres magasságból készíthettek volna felvételeket –, a heves szélben egyik eszközt sem tudtuk biztonságosan használni. A drón fel sem szállhatott, a daruskocsik pedig mindössze 12 méter magasságig merészkedtek a viharos időben.

Így történhetett meg, hogy bár megszerveztünk egy különleges tömegdemonstrációt, sikeresen megvalósítottuk szervezetünk történetének legkomplexebb és legszínesebb land-art akcióját, mégsem tudtuk azt megörökíteni és bemutatni a nagyvilágnak – legalábbis úgy nem, ahogy szerettük volna. Ettől függetlenül az esemény ikonikussá és fontos mérföldkővé vált a Városliget kampányban, és szerintünk ez a lényeg.

Az ökölfa akció így utólag nézve sem csupán egy látványos tiltakozás volt – hanem egy közösség összefogásának szimbóluma is, amely megmutatta, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek vagyunk együtt kiállni értékeink mellett. És talán épp ebben rejlik az igazi sikere: nem feltétlenül a tökéletes fényképekben, hanem abban a közös élményben és elszántságban, amit több száz emberrel együtt átélhettünk azon az esős áprilisi napon.

Azóta a tervezett épületek egy része már megépült, annak ellenére, hogy 2019-ben az UNESCO is felszólította a magyar kormányt a Liget-projekt leállítására. Az Új Nemzeti Galéria sorsa azóta bizonytalanná vált, miután Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén bejelentette, hogy az idei költségvetésben nincs forrás az épület megépítésére, a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Háza munkálatai pedig el sem kezdődtek.