Március 25-én fogadták volna el az EU egyik rendkívül fontos, új jogszabályát, a természet-helyreállítási rendeletet. Ez alapján 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 20 százalékát helyre kellene hozni. Az utolsó pillanatban azonban Magyarország elkaszálta a jogszabályt. Felháborító és erkölcstelen módon a szavazáson mondott nemet, holott az évekig tartó egyeztetések során támogatólag lépett fel. Ezzel a lépéssel a magyar kormány ismét kinyilvánította, hogy semmibe veszi az emberek érdekeit. A természet helyreállítása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy életben maradjon Európa.
Mit jelent a természet-helyreállítás a gyakorlatban?
Például azt, hogy visszaadjuk az élőhelyét megritkult növényeknek és állatoknak. Érintetlen sávokat hagyunk a mezőgazdasági parcellák szélén, ahol megnőhetnek a vadvirágok, gyomnövények, füvek-bokrok, facsoportok. Egy ilyen sáv menedéket és táplálékot ad a beporzóknak, madaraknak, és olyan rovaroknak is, amelyek a mezőgazdasági kártevők természetes ellenségei.
A városokban is lehet tenni a természet-helyreállításáért, pl. azzal, hogy növeljük a zöldterületek sokféleségét vizes élőhelyekkel, esőkerttel, fasorokkal, kiserdővel, vadvirágos parkokkal. Az erdőkben is növelni kell a változatosságot, hogy ne csak egykorú, kevés fajból álló erdőnek csúfolt faültetvényeink legyenek, hanem igazi erdők, kisebb-nagyobb fákkal, odvakkal és korhadó holtfákkal, amelyek védik az erdő talaját, rengeteg vizet kötnek meg és élőlények ezreinek kínálnak menedéket. Valójában a holtfák az erdők immunrendszerét képezik.
A folyóknál, patakoknál a természet-helyreállítás jelentheti azt is, hogy elbontanak keresztgátakat, eltávolítanak betonelemeket és engedik, hogy a kiszáradt ártéri területek újra megteljenek élettel, a víz termékennyé tegye a környező földeket, gyümölcsösöket, legelőket, és gyarapítsa a halakat, miközben csökken az árvízveszély.
A fentiekből is látszik, hogy a természet helyreállítása nemcsak a természetbúvár csodabogaraknak fontos, hanem minden embernek, azoknak pedig különösen, akik közvetlenül a természettől függő tevékenységből élnek, mint például a gazdálkodók, akik jól tudják, hogy ha nincs beporzó, nincs termény sem.
A természet helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy életben maradjon Európa, legyen elég víz, tiszta levegő, egészséges erdők, elviselhető hőmérséklet, termőképes talaj és lehessen élelmet termelni a kontinensünkön.
Akkor miért voltak egyes országokban gazdatüntetések a tervezett természet-helyreállítási rendelet miatt?
Ennek összetett okai vannak, de az egyik fontos ok, hogy a gazdák sokszor félrevezető propaganda áldozatai, ami mögött nagy agrárvegyipari cégek állnak. Bár a végső változatban már nem szerepelt, az eredeti elképzelések szerint az élővilág védelme érdekében a káros növényvédő szerek használatát 2030-ig felére kellett volna csökkenteni. A vegyipari óriások érdeke azonban pont ennek az ellenkezője. Az, hogy a mezőgazdaság minél több általuk forgalmazott vegyszerrel, műtrágyával és vetőmaggal működhessen csak. Ennek érdekében azzal riogatják a gazdákat, hogy ha csökken a vegyszerfelhasználás, akkor nem fognak tudni megélni, mert nem tudnak majd eleget termelni, a döntéshozóknak pedig azt sulykolják, hogy az emberek éhen fognak halni Európában. Ez egyszerűen hazugság.
Több kutatás alátámasztotta, hogy a természet helyreállítása, az ökológiai módszerekkel való élelmiszertermelés járható út, lehetne vele elegendő élelmet termelni az emberiségnek, és a gazdálkodók érdekeit is ez szolgálja. Például azzal, ha megőrzik a talajéletet, akkor a felszín alatt dolgozó élőlények milliárdjai termékennyé teszik a talajt műtrágya nélkül is, ráadásul az ilyen talajról nem folyik le a víz, hanem felszívja és megtartja a csapadékot, mint egy szivacs. Aszályos időben az élő talajt nem viszi el a szél életveszélyes porviharokat okozva, mert a láthatatlan lények sűrű szövete megtartja azt. Az is bizonyított, hogy a mezőgazdasági kártevők 95%-át kordában lehetne tartani a természetes ellenségeikkel, ha nem pusztítanánk el azokat is a rovarölő szerekkel.
Ugyanakkor az is aggodalmat kelthetett a gazdákban, hogy esetleg vissza kell adniuk földeket, de erről szó sem volt. A természet-helyreállítási rendelet egyáltalán nem írt elő földhasználat-váltást, azaz nem kellett volna odaadniuk a szántóföldjüket, hogy mondjuk erdőt telepíthessenek a helyére. Az ilyen álhírek csupán arra voltak jók, hogy az agrárvegyipari nagyvállalatok a profitjuk védelme érdekében félrevezessék az embereket.
Hogyan buktathatta meg egy ilyen kis ország, mint Magyarország, az éveken át alaposan előkészített uniós megállapodást?
A március 25-re kiírt szavazás először csak formális ügynek tűnt, hiszen a hosszú évek óta folyó egyeztető tárgyalások során végül egy olyan, kompromisszumokkal jócskán teletűzdelt szöveg került volna a miniszterek elé, amit már az Európai Parlament elfogadott, és amire a miniszterek is rábólintottak. A korábbi egyeztetések során az a kép rajzolódott ki, hogy a szavazáson meglesz a rendelet elfogadásához szükséges minősített többség.
Ehhez legalább 15 tagállam támogatására van szükség, amelyek az EU lakosságának 65%-át képviselik. Az ügyben tett hivatalos nyilatkozatok és szavazások alapján a rendelet elfogadása biztosnak tűnt, hiszen mindössze 7 tagállam ellenezte, illetve tartózkodott.
A magyar kormány és az EP fideszes képviselői korábban megszavazták a rendelet hosszú tárgyalások során kialakított szövegét. Ezért ért mindenkit hidegzuhanyként a magyar kormány utolsó pillanatban hozott döntése, amellyel átállt a rendeletet ellenzők táborába. Így már nem lett volna meg az elfogadáshoz szükséges minősített többség. Emiatt a jogszabálytervezetet határozatlan időre le is vették a tanácsi ülés napirendjéről.
A magyar kormány a döntését utólag azzal indokolta, hogy hazánk már teljesítette a rendeletben foglalt előírásokat, és hogy az ország harmada már eleve védett. Ez azonban nem igaz. Az ország területének hozzávetőlegesen 22%-a védett valamilyen formában, ám ezeken is természetpusztító beruházások történnek. Elég csak a Fertő tavi építkezésre, a védett erdeinkben folyó tarvágásokra vagy az olyan kiemelt beruházásokra gondolni, mint az akkumulátorüzemek létesítése, melyek során kikerülik a természet- és környezetvédelmi jogszabályokat, súlyosan veszélyeztetve ezzel a lakosság egészségét és az élővilágot.
Felháborítónak tartjuk, hogy a magyar kormány döntésével ismét semmibe vette Európa és hazánk lakosságának jövőjét. Azon fogunk dolgozni, hogy ez az álláspont megváltozzon, és az Unión belül megkapja végre a szükséges támogatást a természet-helyreállítási rendelet, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudjuk az ökológiai és klímaválságot.
Minden természetet szerető és védő emberre szükség van ahhoz, hogy elérjük ezt a célt. Támogassatok minket ebben!
Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, az alábbi cikket is ajánljuk figyelmedbe:
https://wwf.hu/zold-hos-lehetett-volna-de-bunbakka-valt-magyarorszag/