A Greenpeace csapata februárban ismét kihajózott a nyílt vizekre, hogy feltérképezze a világ egyik legcsodálatosabb tengeri rezervátumát. Közel egy évvel azután, hogy a világ nemzetei megállapodtak az óceánvédelmi egyezményről, az Arctic Sunrise nevű hajónk a Galápagos-szigetekhez látogatott, hogy bemutasson egy kiváló példát arra, hogyan védhetjük meg sikeresen a tengerek élővilágát.
A Galápagos-szigetek Földünk mesebeli szeglete. Egy olyan különleges élőhely, ahol óriási, őslényszerű teknősök bolyonganak és egzotikus tengeri leguánok merülnek az óceánfenékre élelemért. Itt született meg az evolúció elmélete, és ez a földi paradicsom 2024-es hajótúránk első állomása.
Azért utaztunk el a Csendes-óceáni szigetcsoportra, hogy bemutassuk a Galápagosi Tengeri Rezervátum sikerét − az óceánok védelmének egyik legjobb gyakorlati példáját. A mintegy 133 000 km2-nyi tengeri területet az ecuadori kormány nyilvánította védetté 1998-ban.
Ez a rezervátum ad menedéket több ezer tengeri fajnak, például a hatalmas cetcápának, a közönséges levesteknősnek, a pörölyfejű cápának és a játékos galápagosi medvefókáknak. A tengervíz itt nem egyszerűen csak kék, hanem káprázatosan színpompás a császárhalak, papagájhalak és holdhalak tömegeitől.
Az expedíciónk azonban nem merül ki a védett területek meglátogatásában. Utunk során feltérképezünk egy víz alatti „szupersztrádát”, amelyet rengeteg galápagosi régióban található állatfaj használ vándorlásra és ez az útvonal a rezervátum határain kívül esik, ahol a halászhajók ipari mértékben halásznak és kíméletlen módszereikkel pusztítják az élővilágot.
Éppen ezért sürgősen szükség van a tengeri élőlények védelmére ezen a víz alatti vándorlási útvonalon is. Az óceáni szupersztráda Ecuadorhoz, Kolumbiához, Costa Ricához és Panamához tartozó vizeken fut keresztül. Az érintett kormányok már tettek ugyan néhány konkrét lépést part menti vizeik védelmére, de ez önmagában nem elég. A 2023-ban elfogadott óceánvédelmi egyezmény nyomán most egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy megvédjük a nemzetközi vizek legértékesebb területeit is, és elzárjuk azt az ipari halászflották elől.
Hogy megmutassuk, mennyire fontos az új védett területek létrehozása, a fedélzeten velünk utazó tudósok különböző kutatásokat fognak végezni, például eDNS (környezeti DNS) vizsgálatokat. Ez bonyolultnak hangzik, de egyáltalán nem az. A vízben élő szervezetek genetikai anyagot tartalmazó sejteket bocsátanak ki, ugyanúgy, ahogy például mi, emberek is veszítünk el a bőrünkről sejteket. Amikor a tengervízből mintát vesznek és elemzik, a benne található genetikai anyagok segítségével mérni tudják egy terület biológiai sokféleségét, azaz láthatóvá válik mennyire gazdag az élővilág. A rezervátumból és a védett területeken kívüli vizekből vett eDNS minták segítségével azt szeretnénk elérni, hogy mielőbb jelöljenek ki egy új és a jelenleginél sokkal kiterjedtebb védett tengeri övezetet a Csendes-óceánon.
1 éves az ENSZ óceánvédelmi egyezménye
2023. március 4-én New-York-ban történelmi jelentőségű megállapodás született a tengerek védelmével kapcsolatban. Az ENSZ óceánvédelmi egyezményének keretében a világ vezetői megállapodtak arról, hogy 2030-ig a nyílt tengerek 30%-át védetté kell nyilvánítani. Erre azért van szükség, hogy megőrizzük és helyreállítsuk az óceánok élővilágát, hiszen enélkül nem maradhat fenn a szárazföldi élet sem.
Az óceánvédelmi egyezmény egy olyan eszköz a kormányok kezében, amelyet felhasználhatnak új védett területek létrehozására. Ehhez azonban mindenekelőtt ratifikálniuk kell, azaz törvénybe kell foglalniuk a szerződést a saját országukban is. Az eltelt egy évben ez csupán két országnak, Chilének és Palaunak sikerült. Egyes országok elindították ugyan a folyamatot, de túl lassan haladnak, mások pedig még el sem kezdték. Ahhoz, hogy ez a világraszóló megállapodás tényleg elérje a célját, legalább hatvan országnak ratifikálnia kellene azt. Vannak olyan országok is, amelyek a tengerek védelmének bajnokaként tüntetik fel magukat, a valóságban azonban nem sok mindent tesznek: a Greenpeace tőlük is és minden nemzettől elvárja, hogy haladéktalanul kövessék Chile és Palau példáját, és lépjenek a tettek mezejére, amíg nem késő.
A galápagosi régióban egy új, nagyobb területet érintő rezervátum létrehozása hatalmas lépés lenne a közös cél eléréséért, hogy 2030-ra az óceánok 30%-a védetté válhasson!
Cselekedj!
Ha még nem tetted, írd alá a petíciót, és kérd te is a döntéshozókat, hogy léptessék életbe az ENSZ óceánvédelmi egyezményét, valamint jelöljenek ki védett tengeri övezeteket.
További információk és háttéranyagok:
- 30×30: From Global Ocean Treary to Protection at Sea: A Greenpeace 2023-ban közzétett egy jelentést, amelyben bemutatja az óceánok védelméhez szükséges politikai lépések folyamatát. Ez a jelentés a Global Fishing Watch adatai alapján első alkalommal számszerűsítette a védelemre kijelölt területeken folytatott növekvő ipari halászatot.
- Greenpeace-cikk, 2023. március 8. – Történelmi megállapodás született az óceánok védelmében