Az avar egy fantasztikus életfenntartó tápanyagkörforgás része. Ráadásul rengeteg kisebb-nagyobb állat élete múlik azon, hogy van-e avar, ami segít nekik átvészelni a telet. Ha az utolsó szálig összegyűjtjük, műanyag zsákba gyömöszöljük, teherautóval elvitetjük, majd komposztként visszavásároljuk a lehullott faleveleket, az sem az élővilágnak, sem a pénztárcánknak nem tesz jót. Ha ellenállsz a késztetésnek, hogy nyáron folyton füvet nyírj, ősszel pedig avart takaríts, máris tettél valamit a benne élő madarakért, méhekért és pillangókért.
Levélgereblyézés, bezsákolás vagy égetés − ezek rutinmunkák ősszel a kertekben, aminek az az eredménye, hogy a gyepek többsége ilyenkor is levélmentes és tiszta, mint egy golfpálya. Az USA-ban, Kanadában, Nyugat-Európában és mára már nálunk is kulturális normává vált a rendezett, avar nélküli gyep, ezért sokan nem is nagyon gondolkodunk rajta, hogy miért tesszük, csak csináljuk és kész: üldözzük a faleveleket.
De mi van akkor, ha a makulátlan zöldfelületek fenntartása ütközik a beporzók és a madarak érdekeivel, amelyeknek a téli hónapokban menedékre és táplálékra van szükségük a túléléshez?
Itt az ideje, hogy megkérdőjelezzük az avarral kapcsolatos szokásainkat
Mostanra arról már sokat hallhattuk, hogy nem szabad felgyújtani ősszel a kerti hulladékot, mert elpusztíthatjuk vele az alatta tanyázó sünöket. Talán arról is sokan hallottak már, hogy nem jó állandóan tövig nyírni a gyepet. Az élővilág számára sokkal kedvezőbb, ha ritkábban vágjuk a füvet, vagy meghagyunk nyíratlan foltokat, ahol megnőhetnek őshonos vadvirágok, menedékre lelnek a rovarok és szedegethetik a lárvákat és gilisztákat a rigók.
Arról azonban még csak nem régóta beszélnek a természetvédelmi szakemberek, hogy nem szabadna mindenhonnan eltakarítani a lehulló faleveleket sem.
Miért ne gondolkodnál legalább el rajta, hogy idén az avar egy részét a gyepen hagyod és csak tavasszal gereblyézed össze? Ezzel nemcsak időt spórolsz, hanem telelőhelyet is biztosítasz egy csomó értékes élőlénynek.
Miért olyan nagy ügy, ha otthagyod a leveleket?
A földi élet csodálatos változatosságát napjainkban számos pusztító folyamat veszélyezteti: a környezetszennyezés, a kizsákmányoló gazdálkodás, az éghajlatváltozás, a természetes élőhelyek pusztítása mind oda vezetett, hogy napjainkban egymillió faj van kihalóban. Az ökológiai összeomlás küszöbén állunk.
A kormányoknak rendkívül erős természetvédelmi törvényeket kellene hozniuk, hogy megmentsék az élővilágot, és fenntartsák a biológiai sokféleséget. Az, ha meghagyod a faleveleket és vársz vele tavaszig, hogy eltakarítsd, csak egy kis lépés, de mégis fontos, hisz ezzel te magad, a saját otthonodban is tehetsz valamit az élővilág megőrzéséért.
Miknek adhat menedéket az avar, ha meghagyod?
A hideg beköszöntével kisebb-nagyobb állatok sokasága veszi használatba az avart és más elszáradt növényi részeket. Van amelyiknek táplálék, másoknak szigetelőanyag vagy bölcső, amelyben peték, lárvák, bábok nevelkednek. Amikor ősszel kitakarítjuk a kertet és visszavágjuk az elhalt növényi részeket, valamint összegyűjtjük a faleveleket, lehet, hogy elpusztítjuk ezeknek az élőlényeknek a jelenlegi vagy jövőbeni otthonát.
Csak néhány példa arra, hogy mik húzódhatnak be télre a kertünkbe:
🐝 Ilyenek például a vadon élő beporzók közül a poszméhek. Ezek azok a nagyobbacska, békés természetű, színes bundájú méhek, amelyeket sokan dongónak ismernek, és amelyekkel már kora tavasszal is találkozhatunk, ahogy a hideg szélben dacolnak az elemekkel. A poszméhek erőteljesen fogyatkoznak a mezőgazdasági vegyszerek és az élőhelyeik eltűnése miatt, olyannyira, hogy a hazai fajok közül 10 poszméh-faj állománya jelentősen csökkent az elmúlt 50 évben. Miért ne segítenél ezeknek a veszélyeztetett rovaroknak? A poszméheknél a megtermékenyített királynők telelnek át. Föld alatti lyukakban vagy közvetlenül az avarszőnyeg alatt, hibernált állapotban vészelik át a téli hónapokat.
Ott vannak továbbá azok a lepkék is, amelyek nem vándorolnak melegebb területre, mint például a gyöngyházlepkék, a kis rókalepke, vagy a csodaszép fecskefarkú lepke. A telet peték, lárvák, bábok formájában, vagy ritkábban kifejlett rovarként vészelik át védett zugokban, ami lehet egy padlásdeszka repedése vagy akár egy lombhalom. A fecskefarkú lepkék bábja kinézetre is úgy fest, mint egy elszáradt levél, ami nagyszerű álca a ragadozók ellen.
A hazai hétpettyes katicabogarunknak is segíthetsz azzal, ha meghagyod a leveleket, mert őshonos katicáink is valamilyen védett helyen, például egy farakásban, vagy levelek alatt telelnek át a társaikkal csoportosan. Csatlakozhatnak hozzájuk ragadozó poloskák, melyeket a biokertészetben is alkalmaznak kártevők elleni védekezésre, vagy aranyszemű fátyolkák, csigák, pókok, százlábúak, férgek, békák és még sokan mások.
🐦 Ha nemcsak a leveleket hagyod meg, hanem az elszáradt növények kóróit is a virágfejekkel, meg a bogyókat vagy a magvakat a bokrokon, akkor a madaraknak is segíthetsz kihúzni az ínséges téli időszakot. Amikor pedig eljön a tavasz, az elszáradt növényi részeket fel tudják használni a fészek építéséhez és béleléséhez.
A legjobb avarstatégiák
Bizonyos helyeken persze nem lehet otthagyni a faleveleket. El kell seperni a járdáról és a kocsibeállóról is, ha pedig valahol túl vastagon halmozódik fel, akkor bepenészedhet, ami nem tesz jót az alatta lévő növényzetnek. De nem kell aggódni, mert nem kell feltétlenül ott meghagyni ahová lehullott, át lehet tenni máshová is, lehetőleg úgy, hogy kerüljük el a zajos lombfúvó, lombszívó gépeket.
A leveleket rá lehet tenni az ágyásokra, a fagyérzékeny növények vagy a sövények tövére, a komposztra, vagy körben kisebb kupacokban a fák tövéhez úgy, hogy szabadon hagyunk a törzs körül egy legalább 10 cm-es sávot. Fűnyíróval felaprítani nem jó ötlet a faleveleket. Ez ugyanis elpusztítaná a petéket, bábokat, hibernálódótt pillangókat, amelyek már ott pihennek a levelek takarásában.
Ha megtartjuk az avart, akkor rengeteg élőlény túlélését segíthetjük és a nagytakarítással megvárhatjuk a tavaszt, amikorra a legtöbbjük már felébredt vagy kikelt és távozott a levélpaplanból.
Az avar megőrzése nemcsak az élővilág számára kedvező, hanem gazdag tápanyagforrás a talajnak is. Ezek a tápanyagok táplálják a fákat, a füvet, a virágokat. Az erdőkben a lehullott levelek biztosítják a fák által felszívott tápanyagok 50-80%-át, miközben védik is az erdőt. A vastag avar és az alatta keletkező humuszréteg szabályozza a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét. Ráadásul az avar mikrobák órási segeregét táplálja, amelyek aztán egészségesen tartják a talajt és a növényeket sőt, egyes kutatások szerint az emberi egészségre is hatással vannak.
Az avar nem szemét! Tegyük újra természetesebbé kertjeinket!
Ahelyett, hogy egy tökéletesen ápolt, tiszta és érinthetetlen térként tekintenénk a kertre, gondoljunk rá úgy, mint egy élő, lélegző élőhelyre. Ha így teszünk, akkor látni fogjuk, hogy minél inkább a természettel összhangban műveljük, annál nagyobb lesz a jutalmunk: egyre több madarat, méhet, pillangót fog vonzani az udvarunk és gyönyörködhetünk a változatosságukban. Az avar pedig tavaszra a földbe kerül, így a növényeink és a gyep újra erős és szép zöld lesz.