Megmenthetők-e még az erdeink? És ha igen, hogyan? Elég, ha csak visszaadjuk őket a természetnek, vagy segítenünk is kellene a gyógyulást? A Kárpátok erdei, beleértve az Északi-középhegység erdeit is, döbbenetes állapotban vannak. Tarra vágott foltok, üres hegyoldalak, talajsebzések, gyenge, azonos korú, kevés fafajból álló állományok, elszegényedő élővilág − ilyenek ma a hegyvidéki erdeink. Mi lehet a megoldás? Ezt a kérdést jártuk körbe a Mátrában egy kísérleti területen erdészekkel és ökológusokkal, valamint a Greenpeace nemzetközi önkéntes csapatával, akik a nyár elején a Kárpátok öt országát érintő túrát szerveztek, hogy megnézzék és dokumentálják, mi történik az erdőkkel az érintett területeken.
A Mátrai Tájvédelmi Körzetben, Mátraszentimre-Fallóskúton vagyunk, amely jelenleg egy nemzetközi természetvédelmi program mintaterülete. Már ránézésre is teljesen más, mint azok a tájak, amelyeket korábban bejártunk. Körülöttünk termetes tölgyek, vadvirágos tisztással és virágzó cserjékkel. Egy kidőlt fatörzsre ülünk le beszélgetni Fidlóczky Józseffel, a LIFE4OakForests természetvédelmi program vezetőjével.
Greenpeace: Kérlek, mutasd be ezt a területet, ahol most vagyunk!
Fidlóczky József: Most kb. 700 m tengerszint feletti magasságban vagyunk, egy olyan területen, amelyet nem egy profitorientált erdészeti társaság, hanem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezel. Ez egy Natura 2000 terület, ahol a fő társulás a gyertyános-tölgyes, de van molyhos tölgyes, cseres-tölgyes, valamint lejtősztyepp rétek és sziklagyepek is, a rájuk jellemző védett növény- és állatfajokkal.
Él itt vadmacska, fekete harkály, uráli bagoly, a réteken pedig tavasszal sok a leánykökörcsin, kicsit később pedig az ugyancsak látványos pázsitos és a tarka nőszirom, hogy csak néhányat említsünk a természeti értékekből.
Ökológiai szempontból ez az erdő sokkal jobb állapotban van, mint amelyeket korábban láttunk. Az itt zajló természetvédelmi program keretében különböző beavatkozásokkal megpróbáljuk elősegíteni, hogy változatosabb legyen az erdőszerkezet, helyreálljon az erdő az eredeti, természetközeli állapotába.
Van, ahol tudatosan kivágtunk néhány fát, hogy ezzel léket nyissunk az erdőben, ami azért fontos, mert így több fény éri el a talajt és meg tudnak erősödni a magoncok, felnőhet a fák egy új generációja. Másutt meggyűrűztünk egy-egy fatörzset.
A gyűrűzés azt jelenti, hogy körben egy sávban levágtuk a kérget. Ilyenkor megszakad a fában a tápanyagszállítás és a fa lassan, hosszabb idő alatt elhal. A holtfák az erdeink nagy részéből hiányoznak, mert az erdészek a sérült, odvas, kidőlt fákat rutinszerűen eltávolítják, pedig ezek a fák kulcsfontosságúak lennének az erdők egészsége és az élővilág sokfélesége szempontjából. A kidőlt és a lábon álló holtfák ugyanis rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot, szaporodó és búvóhelyet.
A korhadás különböző fázisaiban gombák, mohák, korhadó faanyaggal táplálkozó (szaproxilofág) rovarok, például nagy hőscincér és szarvasbogár, valamint az odúlakó állatok veszik birtokba őket. Odvakhoz kötődik például az összes hazai harkályfajunk, vagy a mókusok és számos denevérfaj is, de egy tőodúban szívesen elbújik az erdei sikló vagy az erdei béka. Egy jó állapotú, természetközeli erdőben sokféle mikroélőhely van, amelyeket mi most mesterségesen igyekeztünk létrehozni.
Ezekkel a beavatkozásokkal megpróbáljuk felgyorsítani azt a folyamatot, amit a természet magától is elvégezne, csak lehet, hogy több száz év alatt. A cél, hogy kialakuljon a változatos erdőszerkezet és vele együtt a változatos állat- és növényvilág.
Greenpeace: Nem lenne elég békén hagyni a leromlott állapotú erdőket? Miért fontos a beavatkozás?
Fidlóczky József: Azért, mert nincs már elég időnk. Csak a természetközeli állapotú öreg erdők képesek életteret biztosítani számos vadon élő állatfajnak, amelyek már így is veszélyben vannak az élőhelyeik feldarabolódása és pusztítása miatt. Ha nem gyorsítjuk fel a regenerációt, kifutunk az időből és végleg elveszítjük a változatos, sokszínű erdei élővilágot.
A probléma gyökere az, hogy az elmúlt évszázadokban német mintára az ún. tartamos erdőgazdálkodás csak azt jelentette, hogy az éves kitermelt fatömeg ne legyen több az éves növedéknél, azaz annyit vágnak amennyi nő az adott évben.
Sajnos ebben a rendszerben a tarvágás dominált és a tarvágott területek felújítása gyakran sarjaztatással történt. Emiatt a tarvágott területeken azonos korú és egyre kevesebb fafajból álló erdők jöttek létre és így lassan a természetes erdeinket felváltották a szegényes ipari erdők. Még a megmaradt kevés öreg erdeink jelentős része is azonos korú fákból áll, ami azt jelenti, hogy egyszerre roskadhatnak össze. A LIFE4Oak keretében arra törekszünk, hogy változatosabbá tegyük az erdőt. Legyenek benne csemeték, fiatal és idősebb fák, elegy fafajok, legyen elegendő holtfa, több lombkoronaszint és cserjék. Legyen az erdő a mai erdőképpel ellentétben természetesen „rendetlen”.
Greenpeace: Mennyire együttműködőek mindebben az erdészek?
Fidlóczky József: A nemzeti parkoknál is dolgoznak erdészek. Itt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál is vannak olyanok, akik konkrétan ebben a természetvédelmi programban vesznek részt, és ők nagyon elkötelezettek. Emellett az állami erdészeti társaságok (erdészeti Zrt.-k) erdészeinek is igyekszünk bemutatni, hogy mit csinálunk, hogyan alkalmazhatók ezek a módszerek, például gazdasági erőkben is és milyen várható eredményei vannak. Vannak, akik nyitottak a természetvédelmi szempontokra és az ilyen irányú beavatkozásokra, de azért az is igaz, hogy sokan tartanak a főnökeik eltérő véleményétől.
Pedig léteznek olyan, az erdészek által is jól ismert alternatív módszerek, amelyek a profitorientált, faanyagtermelésre szánt erdőkben is használhatók lennének, például a szálalással vagy csoportos szálalással történő fakitermelés. Ezekkel, a ma elterjedt vágásos üzemmód helyett, folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokkal lehetne kezelni és hasznot venni az erdőkből. Vannak már olyan kis erdőfoltok az erdészeti társaságoknál, ahol átálltak erre, de egyrészt az arányuk sajnos elenyészően kicsi, másrészt túl sematikus a módszer. Valójában hazánkban az erdőknek csak 1,5%-át művelik ilyen hosszú távon is fenntartható, folyamatos erdőborítottságot biztosító módszerekkel.
Greenpeace: Miért kell, hogy foglalkoztasson minket a határon túli erdők sorsa is a Kárpátokban?
Fidlóczky József: Azért, mert a Kárpátok erdei egy ökoszisztéma. Ez az egész egy összetartozó rendszer, amit a nemzetek egyenként is tönkretehetnek, de csakis együtt menthetjük meg, és összefogással javíthatunk az állapotán.
Greenpeace: Mit kellene tenni nemzetközi szinten?
Fidlóczky József: Nagyon fontos lenne egy nemzetközi megállapodás a fakitermelés szigorú tilalmáról az úgynevezett öreg erdőkben. És bár nagyon fontos az öreg erdők feltérképezése – mi is foglalkozunk ezzel a programon belül –, de a szigorú védelemmel nem lehet megvárni, hogy elkészüljön egy nyilvántartás, mert addigra már nem lesz öreg erdő, amit megmenthetnénk. Meg kell állítani a legértékesebb erdők pusztítását, ez nagyon fontos.
Ugyanakkor meg kell állapodni arról is, hogy hogyan tudunk egyfajta természetkímélő gazdálkodási rendszert kiépíteni. Egy teljesen új szabályozásra és új rendszerre van szükség, amiben következménye van annak, ha valamelyik ország nem tartja be a szabályokat.
Európában a Kárpátok erdei jelentik sok túléléséért küzdő faj utolsó menedékét, köztük olyanokét is, mint a hiúz, farkas vagy a medve. Erdeink segítenek abban, hogy megküzdjünk az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatásaival is, hiszen hűtenek, párologtatnak, talajukban tárolják a lehulló csapadékot. Ennek ellenére a Kárpátokban – bár papíron nagy része védett – valójában csupán 3% az olyan erdőterület, ahol egyáltalán nincs fakitermelés. A Greenpeace tavaly műholdas felvételek elemzésével tárta fel, hogy a Kárpátokban mindenütt elképesztő ütemben zajlik az erdőirtás, ami alól Magyarország sem kivétel. Sőt, Európában hazánk az egyetlen olyan ország, ahol a védett és fokozottan védett területeken is profitorientált erdőgazdálkodás, fakitermelés folyik. Az államkasszába ebből befolyó összeg pedig jelentéktelen, a GDP mindössze 0.02 %-a.
A Greenpeace sürgős cselekvést vár a döntéshozóktól a Kárpátok erdeinek védelmében, és petíciót is indított ezért a célért.
Védjük meg a Kárpátok erdeit, Európa vadvilágának utolsó menedékét. Állj ki azért, hogy betiltsák a felelőtlen fakitermelést és az új erdészeti utak létesítését a Kárpátok erdeiben!
Az interjút eredetileg angol nyelven készítettük. Az erről szóló 10 perces videó itt megtekinthető.